17 milliárdot forgalmazott a legnagyobb magyar IT-cég

A legnagyobb hazai tulajdonban lévő informatikai vállalat, a KFKI Csoport tervet meghaladóan sikeres évet zárt 2005-ben, közel 17 milliárd forint forgalom mellett 1,3 milliárd forint adózás előtti eredményt érve el. A cégcsoport egészének növekedése ezzel elérte a 15 százalékot.

„A kommunikációs hálózatok építése és üzemeltetése továbbra is a legnagyobb árbevételt jelentő tevékenységi kör a cégcsoportban, a KFKI-LNX mintegy 8,3 milliárd Ft forgalmat bonyolított ezen a területen, ami az előző évhez képest 25 százalékos növekedést jelent” – vázolta a részleteket Verseghi Nagy Miklós, a KFKI Csoport kommunikációért felelős vezetője.

Tovább folytatódott az üzleti intelligencia megoldások, valamint az egyedi alkalmazásfejlesztés és alkalmazásintegráció iránti piaci igény, így az IQSYS az előző évhez képest közel 15 százalékos növekedést elérve, 4 milliárd forintos bevételt realizált ezen tevékenységekből. A bankok, nagyvállalatok és állami intézmények egyre nagyobb figyelmet szentelnek a rendszermenedzsment eszközök fejlesztésének és az informatikai biztonságnak, az erre szakosodott ICON 4,6 milliárd forint értékben szállított az infrastruktúra mellett ilyen megoldásokat.

Verseghi a cégcsoport idei terveiről elmondta: „2006-ban a KFKI Csoport célja az infokommunikációs (IKT) szektor több területén elért piacvezető pozíciójának megőrzése, új, innovatív szolgáltatások bevezetése. A tervek között szerepel a regionális szerepvállalás kiterjesztése, elsősorban az alkalmazásfejlesztés területén. A hazai központú multinacionális vállalatok már ma is igénybe veszik a cégcsoport szolgáltatásait a külföldi leányvállalataiknál folyó fejlesztésekhez, ez a tendencia a jövőben erősödik majd. A növekedés egyik lehetőségét a KFKI szakértelmének és itthon megszerzett tapasztalatának regionális hasznosításában látja a cégcsoport vezetése.”

Az IKT-szektor növekedése az elmúlt években jelentősen meghaladta a magyar nemzetgazdaság átlagos GDP növekedését. Ugyanakkor a hazai IKT-szektor részesedése a nemzetgazdaságban mindössze fele az EU átlagnak, így a felzárkózáshoz elengedhetetlen a szektor gyorsabb növekedésének fenntartása. Ez a tendencia az elkövetkezendő években várhatóan folytatódik, tekintettel arra, hogy az információtechnológiai-ipar fejlődése kulcsfontosságú az információs társadalom építésében. Ez pedig prioritással bír ma már nem csak a szektor képviselői számára, de a kormányzat is a gazdaság fejlődésének és az ország versenyképességének egyik zálogát látja benne.

A hazai IKT piacon a társaság jelentős bővüléssel számol a KKV-szektorban, amely többek között az EU források felhasználásának köszönhetően, versenyképességének fokozása érdekében várhatóan egyre többet költ majd informatikai fejlesztésekre. Ugyancsak dinamikus fejlődést várnak az önkormányzatok informatikai beruházásainak területén, hiszen az elektronikus kormányzat programjának megvalósításában kiemelt szerep hárul a helyi közigazgatásra. Az államigazgatás piacának másik meghatározó tényezője a parlamenti választás lesz, ami a tapasztalatok szerint a választás kimenetelétől függetlenül az állami beruházások késlekedését eredményezi. A telekommunikációs szolgáltatói szektorban már 2005-ben megkezdődött az intenzív fejlesztés. Ezt elsősorban a 3G szolgáltatások beindítása, valamint a szolgáltatói hálózatok tisztán IP alapúra válása vezérli. A bankok részéről megkezdődött a Basel II és IFRS követelményrendszerekre való felkészülés, amely még az idén jelentős IT beruházásokat von majd maga után.