A biometria, mint technológia

Az elsősorban POS-terminálokkal, kártyás és biometrikus azonosító rendszerekkel foglalkozó világcég magyar leányvállalatának stratégiai igazgatóját, Lévai Gábort kérdeztük a biometrikus azonosításról.

Terminal – Melyek a jelenleg elterjedt, általánosan használt biometrikus azonosító módszerek, és ezek közül melyik a leginkább elfogadott (ujjlenyomat, írisz, arc)?

Lévai Gábor – A legelterjedtebb biometrikus azonosító módszer az ujjlenyomatok tárolása és összevetése. Több vállalat dolgozik az írisz-azonosításon, tudomásom szerint már vannak prototípusok. Az azonosítást kiszolgáló rendszerek azonban egyre inkább felkészültnek mondhatóak az újabb technológiákra, például az azonosítókártyák memória-területei már elég nagyok ahhoz, hogy nagy mennyiségű adatot tároljanak.

Terminal – Kialakult-e olyan szabvány ezen a területen, melyet minden gyártó elfogad?

Lévai Gábor – Többféle szabvány alakult ki, illetve van kialakulóban, amelyek a biometriával, mint technológiával foglalkoznak. Ezek közül vannak olyanok, amelyek az adattárolásra, az ujjlenyomat leolvasására, adattovábbításra, a biometrikus azonosítás biztonsági hátterére, illetve a különböző felhasználási módokra vonatkozna. A legtöbb érintett testület, vállalat folyamatosan készíti-frissíti szabványait.

Terminal – Milyen irányú fejlesztéseket folytat ill. tervez az Ingenico ezen a területen?

Lévai Gábor – Az Ingenico, mint a kutatás-fejlesztés elkötelezett híve a biometrikus azonosításra is gondol. Külön termékvonalunk van – az IngeID –, amelybe olyan készülék tartozik, ami az ujjlenyomat leolvasása és összehasonlítása mellett fényképet is készít a használóról, valamint aláírását egy érintőképernyő segítségével rögzíti. Ezeket az adatokat chip-kártyára menthetjük – akár a hagyományos kontakt, akár „contactless” módon.

Felkészültünk a fizetési piac ilyen irányú elmozdulására is, rendelkezünk olyan terminállal, amelybe ujjlenyomat-olvasót építettünk be. Természetesen fejlesztőcsapatunk folyamatosan kutatja a biometriában rejlő lehetőségeket, és – mint sok más területen – itt is úttörő szerepet töltünk be a biztonságos tranzakció-kezelés piacán.

Terminal – Hogyan látja Ön a biometrikus azonosítás jövőjét a világban illetve Magyarországon?

Lévai Gábor – A biometrikus azonosítás sok lehetőséget hordoz magában, amelyek leginkább komplex, integrált rendszerek esetén lesz igen érdekes. Már ma is több helyen találkozhatunk ujjlenyomat-olvasóval – gondoljunk csak a már hazánkban is régóta kapható egerekre, amellyel a számítógépbe történő belépéshez egyetlen érintés elég.

Kétségtelen, hogy a világon szinte minden területen a biztonság első számú cél lett. Legyen szó személyazonosságról, beléptetésről, fizetési tranzakcióról, különböző eszközök, rendszerek használati jogosultságának ellenőrzéséről, a biometria technikái jól használhatóak, egyszerűek. Ugyanakkor a különböző jogvédő szervezetek aggódnak: a személyes adatok kezelése mára fontos elvi kérdés lett, és bonyolult gyakorlati szabályozást követel.

Véleményem szerint a közeli jövőben megegyezésre jutnak a jogvédők és a technológia úttörői, alkalmazói, és nem lesz jogi, vagy erkölcsi akadálya az ilyen rendszerek terjedésének.

Magyarország abban a speciális helyzetben van, hogy a legtöbb technológiai rendszer esetén a köztes lépcsőket ki tudja hagyni. Gondoljunk csak a mobiltelefónia itthoni terjedésére technikai értelemben. Sok esetben előrébb vagyunk, mint nyugatabbra lévő társaink. Több olyan projekt is van, illetve lesz a közeli jövőben Magyarországon, ahol a biometria, mint technológia megjelenhet.