Nem biztonságos „kínai” PC-t venni?

Az USA külügyminisztériuma több mint 15 ezer PC-t vásárol a Lenovo Grouptól. A nagymennyiségű számítógép vétele nem is okozna különösebb felfordulást (annak ellenére, hogy több mint 13 millió dollárt költ rá az intézmény), ha nem pont ettől a cégtől szerezné be a hivatal a számítástechnikai eszközöket. Az amerikaiak jelentős része ugyanis egész egyszerűen nem bízik a kínai vállalat(ok)ban; szerintük a kommunista vezetésű ország cégének PC-i biztonsági fenyegetést jelentenek a fontos, titkos adatokra nézve.

Maguk a komputerek ugyan a földrészről származnak (Raleigh-ből, illetve a Mexikó-beli Monterrey-ből), és ráadásul az a részleg felel az előállításért, melyet tavaly májusig az IBM tulajdonában volt (ekkor vásárolta meg a Lenovo). Emellett, amint ezt Sean McCormack, a külügyminisztérium egyik szóvivője bejelentette, ezek a PC-k csak olyan helyeken fognak dolgozni, ahol nem foglalkoznak titkos adatokkal. Ez azonban nem nyugtatta meg az aggódókat: az évek óta rohamtempóban fejlődő távol-keleti országot bizalmatlanul szemlélők szerint az ügylet révén Kínának lehetősége nyílik az amerikai nagykövetségek megfigyelésére. A szerződés ellen tiltakozók úgy gondolják, hogy a kínaiak hardveres és szoftveres módosításokat is végeznek, végeztek a gépeken, a fent említett célok elérése végett.

Larry M. Wortzel, az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és biztonsági kapcsolatokat felügyelő bizottság vezetője nemrég úgy nyilatkozott, hogy cseppet sem aggódna, ha az Airbus áthelyezné repülőgépgyártását a rizs hazájába, de az komoly aggályokra ad okot, ha a Lenovo számítógépeket kezd árulni az amerikai kormányzati hivataloknak, különösen a külügyminisztériumnak. Szerinte az USA Kongresszusának tagjai is igen keményen fognak reagálni a fent tárgyalt szerződések esetleges elszaporodására.

Mi is a „baj” a Lenovo-val? A vállaltot a Legend Holdings irányítja, melyet a kínai kormányzat még 1984-ben hozott létre. A Legend 65 százalékát birtokolja az egyértelműen állami vezetés alatt álló Kínai Tudományakadémia; a fennmaradó 35 százalék pedig a Legendnél dolgozók tulajdonában van. Ez a vállalati tulajdonszerkezet egyáltalán nem jelent garanciát arra, hogy a Lenovo IBM-ügylet révén megnövekedett súlyát ne használja ki saját (kémkedési) céljaira a kínai vezetés, érvel az amerikaiak egy része.

A külügynél az aggályokat azzal hárítják el, hogy az ország külföldi befektetéseket felügyelő bizottsága annak idején megvizsgálta, majd jóváhagyta az IBM részleg Lenovo általi felvásárlását. A Lenovo nem kívánt nyilatkozni.