Digitális találós kérdések Tihanyban

A múlt pénteken nyilvánosságra került új médiatörvény tervezet vitáján a tervezet írói a média szakmai képviselőivel vitatták meg annak tartalmát. Ezen túl az EKHO bevezetésének gyakorlati és elméleti kérdései, vagyis a kényszervállalkozások és a színlelt szerződések problémaköréről szóló workshop hozta az egyik leghevesebb szakmai vitát a tihanyi Média Hungary 2006 második napján.

Kifejezetten éles szópárbaj alakult ki a Pénzügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium az APEH képviselői valamint a médiaszakma workshop résztvevői között arról, hogy mi számít vállalkozásnak és munkaviszonynak. Mindkét fél megállapította, hogy nagyon széles a szürke zóna, vagyis esetenként kell majd a vizsgálatok során megállapítani a különböző szerződések típusát. Idén július 1-je után sokba kerülhetnek a színlelet szerződések, mert a cégek elvesztik a 2006. júniusával lejáró muratórium “védettségét”. A hallgatóság kétségbeejtőnek tartotta, hogy a moratóriumi időszakot megelőző szerződések is visszamenőleg vizsgálhatóak és szankcionálhatóak lesznek abban az esetben, ha az elkövetkezendő évek során bármikor munkaügyi, vagy APEH ellenőrzés során egyetlen szerződést is találnak mely kifogásolható. Dr. Burik Mária a foglalkoztatási tárca illetékese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaügyi ellenőr a helyszínen akár a cég biztonsági kamerája által rögzített információkat is vizsgálhatja, vagyis a felvételek segítségével vethetik össze a munkahelyen tapasztalt magatartásokat, tevékenységeket a szerződésben foglaltakkal.

Keresztasztalbeszélgetés az igazságszolgáltatás tájékoztatási kötelezettségéről
Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Horányi Miklós, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyésze, Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kert Attila, Cseresnyés János RTL Klub, Pallagi Ferenc Színes Bulvár Lap főszerkesztője, egy Azurák Csaba által vezetett kerekasztal beszélgetésen megállapodtak abban, hogy elősegítik egy olyan munkacsoport létrejöttét, amelynek célja az igazságszolgáltatási tájékoztatás jogi kereteinek megteremtése. Rögzíteni kívánják, hogy milyen jogai vannak az újságíróknak, és milyen kommunikáció várható el az igazságszolgáltatástól a korrekt és közérthető tájékoztatás érdekében.