A DSL a 2.4-es kernelt használja, s nagyjából 50 MB-ot nyom. De miért használja a 2.4-es kernelt a 2.6-os helyett? A DSL oldala szerint ennek a választásnak három fő oka van:
* kisebb méret
* kiterjedtebb támogatása a régebbi hardvereknek
* a 2.6-os verzió fejlesztéseit visszaportolták a 2.4-re is
A DSL számos előnnyel szolgál, ami méltán különbözteti meg a többi Linux disztribúciótól. A DSL betölthető flopiról, CD-ről, USB-kulcsról vagy akár QEMU, illetve VMware alatt is működik (a megfelelő DSL csomag). A legpraktikusabb az, ha nem kell a VMware, viszont a QEMU használhatóvá teszi egy aktív Windows alatti használatot is.
A DSL egyértelmű előnye, hogy a csomagokat könnyű menedzselni, egy grafikus felület (MyDSL) segítségével, futási időben. Ez képes hagyományos módokon is begyűjteni a fájlokat, például webről vagy merevlemezről is. A DSL tartalmazza a rugalmas FUSE fájlrendszer frameworköt is, hogy támogassa az egzotikusabb mentési megoldásokat, mint amilyen az SSHFS is (az SSH segítségével csatolja a partíciókat). Kiváló megoldás ez, ha érzékeny adataink kell biztonságos módon tárolni.
A Feather Linux is a 2.4-es kernelt használja, s hasonló funkcionalitást kínál, mint a DSL, de nem tartalmaz lokalizált extension frameworköt. Az Insert az újabb 2.6-os kernelt használja, így jobban alkalmazkodik a modern technológiákhoz, de kevésbé figyelmes a régebbi hardverekkel.
Kísérleteink kimutatták, hogy a 2.6 kernel több esetben sem volt képes az USB driverek betöltésére, két különböző nForce4-alapú gépben. Így sajnos nem tudtunk túljutni az üdvözlőképernyőn. Az Insert csak parancssori felülettel rendelkezik (mint a legtöbb hordozható Linux), azonban ebből is igen butított példánnyal, így használata a legtöbb esetben nem praktikus. Némi bogarászással és szoftverrel lehet javítani ezen, de a művelet nem egyszerű, így tapasztalatlanoknak nem ajánlott.