Terjed a rugalmas munkaidő Európában

Rugalmas munkaidőt biztosító megállapodásokat a (tíz vagy több alkalmazottat foglalkoztató) európai cégek közel fele (48%) tud felmutatni: ez az arány nagyobb a szolgáltatási szektorban (50%), mint az iparban (43%) – derül ki egy friss felmérésből, melyet a dublini székhelyű Európai Alapítvány az Élet- és Munkafeltételek Javítására (Eurofound) elnevezésű szervezet készített 21 ezer humánerőforrás-menedzser és több mint 5 ezer munkavállalói képviselő bevonásával.

A megkérdezett személyzetis vezetők arra a kérdésre, hogy a vállalat miért döntött a rugalmas munkaidő mellett, általában azt válaszolták, mert így lehetővé válik, hogy a munkavállalók jobban kombinálják a munkát és a családi, illetve magánéletüket (68%), illetve hogy a munkaórákat így jobban tudják adaptálni a cég munkaterheléséhez (47%).

A részmunkaidőt illetően meglehetősen nagy különbség figyelhető meg a tagállamok között: míg Hollandiában tíz vizsgált vállalatból közel kilenc foglalkoztat részmunkaidőben alkalmazottat, addig Görögországban és Portugáliában ez az arány csak kettő körül mozog.

Azon cégek száma, melyeknél a részmunkaidős a legfőbb vagy az egyetlen foglalkoztatási forma, Németországban, Lettországban, Svédországban, Dániában, Hollandiában és Nagy-Britanniában különösen magas.

Ugyanakkor a munkavállalók képviselőinek (41%) és a személyzetis menedzsereknek jelentős része (34%) mondta azt, hogy a részmunkaidő negatív hatásokkal jár a karrierkilátásokra.

A felmérésbe vont cégek felénél állította azt legalább egy munkavállaló, hogy az interjút megelőző három évben gyesre ment. Átlagban a vállalatok 30 százaléka számolt be arról, hogy egy vagy több férfialkalmazottjuk élt azzal a lehetőséggel, hogy szülői szabadságra menjen.

A fokozott nyugdíjba vonulás a cégek 37 százalékában tetten érhető, ugyanakkor azokban az országokban sokkal inkább elterjedtebb ez a rendszer, ahol a részmunkaidős foglalkoztatás is jellemző. A korai nyugdíjazás azonban sokkal gyakoribb, a felmérésbe bevont vállalatok 48 százaléka felajánlja ezt a lehetőséget. A korai nyugdíjazás főként az oktatásban (72%), a pénzügyi közvetítésben (63%) és az egészségügyben (61%) jellemző.

A felmérés 21 EU-tagállamra (a 15 régire és hat újra) terjedt ki.