A nyári adatvesztésekért főként a természet a felelős

A KÜRT Csoport 17 éve vizsgálja a világ minden tájáról beérkező adatvesztések okait. A cég 2002 óta – leányvállalatainál is – statisztikákat készít az informatikai katasztrófák kiváltó okairól. Ezek fizikai (hardver – 60%) vagy logikai (szoftver – 40%) jellegűek. Az összes beérkező, fizikailag meghibásodott adattároló 70-80%-a pedig működési meghibásodás miatt kerül a céghez. A további 20-30% valamely természeti-környezeti hatásból fakadó adatvesztés. A károsodások legnagyobb részét a szélsőséges hőmérsékleti hatások okozzák (55%), a környezeti behatásra történt adatvesztések 30%-át elektromágneses jelenségek okozzák, víz- és tűzkár valamint egyéb környezeti katasztrófa jelenségek (földrengés, robbanások) 15%-os arányban fordulnak elő.

A KÜRT Csoport nemzetközi statisztikái szerint ezen adatvesztések túlnyomó része az év két meghatározott időszakában következik be: télen és nyáron. Jelenleg az egyik ilyen legveszélyesebb időszak zajlik; a nyári viharok, hirtelen jött és gyorsan levonuló árhullámok, beázások és villámok hónapjai.

A vállalat nemzetközi – német és osztrák – telephelyein is megfigyelhető, hogy a nyári időszakban számos szabadtéri és fél-szabadtéri helyszínről érkeznek adatmentési, helyreállítási megbízások, csakúgy, mint a tavaszi áradások idején. Az év eleji németországi áradásokkor például az árvíz elöntötte egy 50 fős nyomda telephelyét, és a gyár irányítását végző központi számítógép használhatatlanná vált. A KÜRT adatmentése révén az adattárolókról visszamentett adatbázist már egy új rendszerben indították újra. A villámgyors mentésnek köszönhetően az ilyen esetekben szokásos 1 hónapos kiesés helyett – amely végleges leállással fenyegette volna a céget – 3 nap kiesés után sikerült folytatni a nyomdai munkálatokat.

A leggyakoribb „víz-káros” adatvesztés áldozatai az elázott adathordozók, amelyeket sajnos a felhasználók a (vélt) kiszáradás után megpróbálnak újra üzembe helyezni. Ezek a kísérletek legtöbbször az eszköz tönkremenetelével és/vagy elektromos zárlattal végződnek. Végzetesek lehetnek a közeli vagy direkt villámcsapások is, melyek feszültség ingadozással járnak, így könnyen okoznak meghibásodásokat, amelyek adatvesztéshez vezethetnek.

A KÜRT mindenre vonatkozó adatmentési sikeressége 82%-os, víz-kár és elektronikus „sokkot” elszenvedett adattárolóknál ez az arány viszont jóval alacsonyabb, 50-60%. Ezért is különösen fontos, hogy az ilyen típusú környezeti hatásokra is felkészüljünk, amikor például egy szerverszobát, irodai gépeket vagy egyéb szerver-elhelyezéseket tervezünk.

Nem szerencsés egyénileg próbálkozni
„Figyelnünk kell arra, hogy adatainkat és ezek biztonsági mentéseit megfelelő helyen tároljuk. Ami azonban a leglényegesebb, hogy ha a baj már megtörtént, mielőbb keressünk szakembert, hogy pontosan tisztában legyünk a helyzet súlyosságával, a számítógépünket, adatainkat ért kár mértékével és a mentési, helyreállítási lehetőségekkel” – tanácsolja Kmetty József, a KÜRT Zrt. vezérigazgatója.

A KÜRT szakembereinek tapasztalatai alapján az ekkor történő adatmentési kísérletek – amelyek általában a rendszer újraindítását jelentik – 95%-ban meghiúsulnak. Ráadásul minden újraindítási vagy visszaállítási kísérlet rontja az adatmentés esélyeit. A legtöbb esetben a felhasználók próbálkozásai adják a kegyelemdöfést az adathordozóknak és ezzel együtt a saját adataiknak is.