Biometrikus azonosítás: a férfiak jobban ismerik, a nők jobban akarják

A felmérés első négy kérdése a biometrikus azonosítási eljárások ismertségét vizsgálta, illetve, hogy ezek az ismeretek mennyire mélyek, és honnan származnak. Ez alapján kiderült, hogy bár a „biometrikus azonosítás” kifejezést kevesebben ismerik, lényegében – miután a második kérdésből kiderül, mi is ez egyáltalán – csak 15% nyilatkozott úgy, hogy soha nem hallott róla. Ez meglepően jó arány a várakozásokhoz képest. Azon viszont nincs mit csodálkozni, hogy azon válaszadók jelentős része (42%), akik már hallottak a módszerekről, forrásként a filmeket jelölte meg. Jelentős részük olvasott, vagy a híradásokból is hallott a dologról. Az sem meglepő – lévén ezek a legelterjedtebb megoldások –, hogy a legtöbben (89%) az ujjlenyomat azonosításról hallottak, de az írisz, vagy retina azonosítás sem volt ismeretlen a résztvevők jelentős hányadának (68%).

Ugyanakkor ez a viszonylag széleskörű ismertség – mint az a kérdésekre adott válaszokból kiderül – elméleti jellegű. A megkérdezettek csak mindössze 13%-a vallotta azt, hogy személyesen is találkozott már ilyen eszközzel, vagy esetleg ki is próbálta, használta azt. A további, attitűdre vonatkozó kérdések tanulsága tehát annál is érdekesebb, hiszen véleményét a kérdezettek zöme személyes tapasztalat nélkül alakította ki. Ugyanerről árulkodnak a biometrikus eljárások áráról szóló kérdésre adott válaszok is. Itt 63 százaléknak egyáltalán nem volt véleménye az árról, míg a többiek fele-fele alapon gondolták drágának, illetve „nem különösebben drágának” ezeket az eljárásokat.