Szigorúbb bírságok a versenyszabályokat megszegő vállalatoknak

2006. június 28-án az Európai Bizottság új bírságkiszabási iránymutatást fogadott el az EK versenyszabályokat megszegő vállalatok megbüntetésére. Az 1998 óta érvényben lévő eddigi iránymutatáshoz képest növelni akarják a bírság elrettentő hatását. Az 1/2003 EK tanácsi rendelet értelmében a maximálisan kiszabható bírság az EK-Szerződés 81. vagy 82. pontjának megszegőivel szemben a vállalkozás előző üzleti évben elért teljes éves forgalmának 10%-a – ez nem változott. Az új iránymutatás szerint a bírság alapja a jogsértés évében az éves értékesítés akár 30%-a is lehet, szorozva a jogsértő magatartás éveinek számával. Sőt, a bírság egy része – az ún. belépési díj – a jogsértés időtartamától függetlenül kivethető. Végül, az ismételt elkövetést az eddigieknél keményebben büntetik. Az új iránymutatást azoknál a versenyjogi bírság kiszabásoknál fogják alkalmazni, amelyeknél a kifogásközlés az iránymutatás Hivatalos Lapban történt kihirdetése után – mintegy két hónap múlva – történik meg.

A bírság nemcsak büntetés, hanem visszatartó ereje van a jövőbeni jogsértő magatartással elérhető előnyökkel szemben. Ezért fontos, hogy a bírság szintjét pontosan behangolják. A régi iránymutatás 8 éve alatt felhalmozódott tapasztalatokat felhasználva, közel egy éves előkészítő munkával alakították ki az újat.

A főbb változások:
• a bírság alapja; az éves értékesítés bizonyos százaléka a jogsértésben résztvevő vállalatok ágazatában, akár 30% is, szorozva a jogsértő magatartás éveinek számával
• a bírság a kartelles ügyek esetén mindenképpen tartalmaz egy az időtartamtól független, az érintett éves értékesítés 15-25%-áig terjedő mértékű elemet, amelyet az előbbiek alapján számított bírsághoz hozzáadnak pusztán az elkövetés miatt – a nem kartell jellegű ügyekben ez mérlegelés alapján kiszabható elem,
• ismételt jogsértés; a hasonló jogsértést már korábban is elkövetőkkel szemben a bírságot akár 100%-kal is megnövelhetik. Itt nemcsak a Bizottság eddigi határozatait, hanem a nemzeti versenyhatóságok EKSZ 81-es és 82-es alapon lefolytatott eljárásait is figyelembe veszik. A többszörös visszaesőket különösen keményen büntetik.

A bírságkiszabásnál figyelembe vehető súlyosbító tényezők:
• ha a vállakozás nem működik együtt a Bizottsággal vagy akadályozza a vizsgálatot,
• a vállalkozás a jogsértés vezetője vagy felbujtója,
• ha más vállakozásokat arra kényszerített, hogy vegyenek részt a jogsértésben,
• ha megtorló intézkedéseket tett a jogsértés végrehajtására.

Enyhítő körülmények:
• a jogsértő magatartás azonnali feladása a Bizottság közbelépésekor,
• hanyagságból elkövetett, nem szándékos jogsértés,
• korlátozott részvétel a jogsértésben,
• a kötelezőnél nagyobb mértékű együttműködés a Bizottsággal,
• ha a jogsértést hatóság vagy jogszabály engedélyezte vagy ösztönözte.

Bírságnövelő lehet, ha a vállalkozásnak a jogsértésből különösen nagy forgalomnövekedése vagy más előnye származott (ha ez az előny felbecsülhető).

Kivételes esetekben figyelembe vehetik a vállalkozás bírságfizető képességét különleges társadalmi-gazdasági összefüggésben. A bírság csökkentéséhez tárgyszerű bizonyítékot kell nyújtani, hogy a bírság kifizetése helyrehozhatatlan kockázatnak tenné ki a vállalkozás életképességét és eszközei teljesen elértéktelenednének.

A nemzeti versenyhatóságok továbbra is saját bírságolási politikát alkalmaznak, még az EKSZ 81-es és 82-es alapon lefolytatott eljárásaikban is.

Az engedékenységi politikát az iránymutatás nem érinti, az továbbra is érvényben marad.