Mit lehet tenni a rosszhiszemű domain-bejegyzések ellen?

Az információs társadalom kialakulása magával hozta az elektronikus kereskedelem elterjedését is. A határok nélküli világ azonban jelentős kihívások elé állította a szellemi tulajdon védelmét. A digitális technológia rohamos fejlődése, illetve az új digitális környezet megjelenése nélkülözhetetlenné tette a szellemi tulajdonvédelmi jogszabályok korszerűsítését, mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem terén.

Már maga az Internet működése is új típusú kérdéseket vet fel. Az internetes honlapok tartalmával kapcsolatos és a különböző, az Internet alkalmazásához fűződő technikai megoldások (például metatag, caching) okozta problémák mellett a doménnevek rendszere is fontos kihívásokat jelent a szellemi tulajdonvédelem szempontjából. Bár a doménnevek regisztrációjakor adódó problémák korán előtérbe kerültek, és így ezek ellensúlyozására mára már több megoldás is létezik, a kérdés mind a mai napig nem vesztett aktualitásából.

Az Internet és a doménnevek okozta új dimenziójú kihívásokra válaszolva a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) kezdeményezésére 1998-ban elindult egy széles körű konzultációs folyamat a doménnév-rendszer és a szellemi tulajdon viszonyáról. A folyamat eredményeit összesítő, 1999. április 30-án közzétett dokumentum számos hasznos ajánlást tartalmaz a doménnév-rendszer és a szellemi tulajdon közötti problémák feloldására. Ám ez elsősorban a védjegyekre összpontosít, mivel a doménnevek leginkább a szellemi tulajdon ezen fajtájával kerülnek konfliktusba.

A WIPO ajánlásai jelentős befolyást gyakoroltak a doménnév-rendszer további alakulására, kiváltképpen a vitarendezési és regisztrációs szabályok tekintetében. Többek között a jelentésben megfogalmazott ajánlások alapján került elfogadásra 1999 októberében az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) egységes vitarendezési eljárása, az úgynevezett „Uniform Domain Name Dispute Resolution Policy” (UDRP). Mindazonáltal nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos, fontos kérdések további tanulmányozást igényeltek, ezért 2000. július 10-én a WIPO megindította a második, doménnevekkel kapcsolatos konzultációs folyamatát, amely elsősorban a személynevekkel, egyes gyógyszerészeti termékek elnevezésével, nemzetközi szervezetek nevével, földrajzi megjelölésekkel és kereskedelmi nevekkel foglalkozott. A második folyamat zárójelentése 2001. szeptember 3-án került közzétételre, az abban megfogalmazott ajánlásokkal a továbbiakban a WIPO Védjegy, Minta és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottsága foglalkozott bővebben. A WIPO doménnevekkel kapcsolatos kezdeményezései nagymértékben hozzájárultak a doménnevek és a szellemi tulajdon közötti kapcsolat feltérképezéséhez.

Mint az a WIPO-konzultációk zárójelentéseiből is kitűnik, a doménnevek és a szellemi tulajdon különböző fajtái között kialakult viszonyok leginkább konfliktusok formájában jelentkeznek.