A nemzetbiztonságot veszélyezteti a file-csere?!

Ha azt hittük volna, hogy a saját fogyasztóit gyakran bűnözőnek tekintő, a digitális zene kínálta szabadságot az elmúlt évezredben megszokott módon korlátozni igyekvő jogvédők nem tudnak már újabb meglepetéssel szolgálni, akkor tévedtünk. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal (USPTO) ugyanis nemrég támadást intézett a fájlcserélő oldalak ellen: nyilvánosságra hozott egy, a Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Osztályuk által készített jelentést. Lássuk az ASVA által közzétett közleményt, dőlt betűvel az eredeti szöveget, állóval a cikkíró véleményét.

A jelentés olyan népszerű fájlcserélő oldalakat vizsgál, mint a BearShare, eDonkey, KaZaA, LimeWire vagy a Morpheus. A szerzők alapállítása, hogy ezeket a programokat úgy tervezték, hogy a felhasználók szándékukon kívül cserélnek fájlokat, ezáltal gyanúba sodorva önmagukat, áll az ASVA honlapján. Ennek az állításnak a kapcsán a gondolkodni szerető internetezőkben felvetődik a kérdés, hogy miként juthattak erre a megállapításra, amikor a felhasználó maga állíthatja be, melyik állományokat akarja megosztani. Ezen túlmenően a hivatal munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy ezen öt fájlcserélő program forgalmazói a programokban sorozatosan olyan jellemzőket alkalmaznak, melyek a felhasználókat becsapják, így azok tudtukon és szándékukon kívül jogsértő fájlokat töltenek fel ezekre az oldalakra.

„Egy évtizede még valószínűtlen lett volna a felvetés, hogy a szerzői jogok megsértése nemzetbiztonsági fenyegetést is jelenthet.” – mondta Jon Dudas, a USPTO igazgatója, mikor bemutatta a dokumentumot. A nemzetbiztonság fenyegetése ugyanis ott jön be a képbe – állítja a tanulmány -, mikor olyan emberek installálják maguknak a fájlcserélő programokat, akik kényes, titkos információkat is tárolnak a gépeiken. Dudas elmondta, hogy „azok a kormányzati dolgozók, vagy a kormánnyal szerződésben álló felek, akik fájlcserélő programokat installáltak akár az otthoni, akár a munkahelyi számítógépükre… sorozatosan veszélyeztették a nemzeti és katonai biztonságot azáltal, hogy titkos adatokat tartalmazó fájlokat töltöttek fel.”

Nézzük csak a következő két állítást; ami egy pici elmélkedéssel máris szembeötlik, az az, hogy ellentmondanak egymásnak! Évek óta fel-felbukkantak titkos adatok a fenti fájlcserélő oldalakon, de jellemzően vírusokra vagy a szándékolt kiszivárogtatásokra kenték a dolgot. Ez esetben a USPTO egyértelműen a fájlcserélő oldalak tervezőit teszi felelőssé. Az ASVA oldalán olvasható közlemény ezt követően így folytatódik: „Valószínűleg soha nem lesz legitim ez az üzlet, illetve a kormány soha nem fogja jóváhagyni, hogy dolgozói effajta fájlcserélő programokat használjanak.” – áll a jelentésben.

Vagyis: a hivatal szerint a kiszivárgó adatok az állománycserélő alkalmazások miatt kerülnek ki – holott a kormány nem hagyja jóvá, hogy fájlcserélő szoftvert használjanak az alkalmazottak. Hogy is van ez? A nemzetbiztonsági kockázatot jelentő amerikai kormányzati szervezeteknél ne lenne szigorú szabályzat arra, mit lehet futtatni és mit nem? A rendszergazdák ne tiltanák le azokat a portokat, alkalmazásokat az útválasztókban, amelyek használata veszélyeztetheti az USA biztonságát? Vagy hogyan is gondolta ezt az USPTO? A „kormány” szól, hogy ejnye, fiúk, ezt nem kéne, de tenni semmit sem tesz? Ez nehezen hihető. Az öngólt azonban nem is itt rúgja a jogvédők kutatása, hanem az utolsó bekezdésben…

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a szabadalmi hivatal pontosan miért érezte szükségét annak, hogy előrukkoljon ezzel a jelentéssel. Akárhogy is van, – Tessék, kedves olvasó, itt a válasz! Akárhogy is van – csak ne akarja tudni, hogy miért is nyilatkozta azt a szabadalmi hivatal, amit, hogy kitől kapott például pénzt a tanulmány elkészítésére stb. Ezekről az információkról „elég” annyit tudni, hogy: „akárhogy is van”. – Dudas pontos titulusa „Kereskedelmi és Szerzői Jogok Főtitkár-helyettese/Miniszterhelyettes”, és a USPTO nem rejti véka alá, hogy úgy tekint önmagára, mint nem csupán a szerzői jogvédelem, de a törvényi végrehajtás egyik fontos szereplőjére. A szabadalmi hatóságoknak nem dolga a nemzetbiztonság védelme. Ők jelen esetben is elsősorban a szerzői jogokat védik.