Napi 1500 vírus

Az internetes fenyegetések napjainkban veszélyesebbek, mint valaha. Leggyakrabban úgy tervezik őket, hogy személyes adatokat vagy pénzt tulajdonítsanak el. Gyakran személyre szabottan juttatják el a célhoz, hogy még könnyebben jussanak hozzá a kívánt adatokhoz. A károkozók írói korábban csak hírnévre vágytak, manapság őket is, mint minden bűnözőt, a pénzvágy hajtja.

2004-re az Interneten terjedő „járványok” annyira gyakoriak lettek, hogy a témát a média is felkapta: a károkozók szereplése folyamatos volt, ami hírnevet biztosított az íróiknak. A figyelem dezorientációjával azonban a fenyegetés nem szűnt meg: profi iparág épült ki a malware-üzlet köré, amelyben hatalmas pénzek mozognak. Az laboratóriumok által azonosított új vírusok száma drasztikusan emelkedett. Amíg 2002-ben napi 5-12 vírust, addig napjainkra napi 1500 egyedi károkozót regisztrálnak, a károkozók száma azonban nőhet a variánsok megjelenésével.

Ha valaki illegálisan akar pénzhez jutni, a rejtőzködés, az észrevétlenség a cél. A károkozók fejlesztői már nem érdekeltek abban, hogy nagy, látványos járványokat idézzenek elő. Az új károkozók csendben, rejtve, gyakran személyre szabva működnek. A hackerek egyre inkább rejtőzködő technológiákat alkalmaznak, mint például a rootkit technológiát. Ma az új generációs károkozók észrevétlenül juttatják pénzhez a fejlesztőt – az új támadási hullámokat „csendes járványnak” (silent epidemics) nevezzük. Az igazi veszély abban rejlik, hogy a károkozókat gyakran észre sem vesszük.

A Panda MalwareRadar egy online, on-demand audit szolgáltatás, speciálisan a hálózatban aktív és inaktív fenyegetések és a biztonsági rések felismerésére és eltávolítására.
Felismeri az összes olyan fenyegetést és egyéb biztonsági rést a hálózatában, mely átcsúszott a jelenleg használt védelmi rendszeren. A szolgáltatás az egész rendszert alapos vizsgálat alá veti, és teljes audit riportot készít, részletesen kimutatva a hálózat jelenlegi biztonsági szintjét, a jelenlévő fenyegetéseket (aktívakat és passzívakat egyaránt). Kimutatja továbbá a jelenleg telepített védelmi megoldás biztonsági problémáit, valamint azokat a biztonsági réseket, amelyeket kihasználva egy internetes fenyegetés bejuthat a hálózatba. A vizsgálat végén kétféle riport készülhet: vezetői (executive) riport, amely a legfontosabb adatokat és statisztikát tartalmazza, illetve technikai riport, amely ezt kiegészíti az összes vizsgált számítógép egyedi eredményével is.