– Gondolkodtak-e már azon, hogy – például piacszerzés miatt – elsőként vezessék be Magyarországon az új európai roamingdíjakat?– Az új, olcsóbb tarifák bevezetéséhez az kellett, hogy az Európai Parlament bizottsága „tetőt szabjon” a nagykereskedelmi áraknak, ez most megtörtént, és ezáltal tudjuk mi is bevezetni a megfelelő kiskereskedelmi roamingtarifákat. Azt szeretnénk, hogy előfizetőink minél hamarabb élvezhessék a szabályozás előnyeit, ezért a törvény által előírt határidő előtt minden ügyfelünknek – mivel azt gondoljuk, hogy szeretnék az olcsóbb tarifákat – automatikusan, tehát előzetes regisztráció és az egy hónapos aktiválási idő nélkül vezetjük be az Európai Unió új roamingtarifáit. Addig azonban nem tudunk áttérni az olcsó tarifákra, míg partnereink nem csökkentik nagykereskedelmi áraikat. Ez pedig nagyon bonyolult folyamat eredményeként valósulhat meg. Például csak Európában száz mobiltelefon-szolgáltatóval van szerződése a Pannonnak. A cég egyébként már korábban bevezetett egy egységes díjszabást: eszerint a számlás és a kártyás ügyfeleink egyaránt a világon három díjzónát használhatnak, s ezeken belül szolgáltatótól, naptól és időszaktól függetlenül ugyanazok az árak érvényesek. – Kiszámolták már, hogy mekkora bevételkiesést szenvednek el az alacsonyabb tarifák miatt?– Kezdetben ez valóban bevételkiesést jelenthet számunkra, hiszen nálunk körülbelül egyensúlyban van a kimenő és bejövő hívások aránya. Az új árak alacsonyabbak, a díjszabás viszont egyszerű és átlátható, ezek alapján pedig azt gondolom, hogy hosszú távon növekszik a forgalom, és a jelenlegi értéket is meghaladja ennek a szolgáltatásnak a bevétele.– A gazdasági tárca vezetője ismertette a Pannon és a T-Mobile vezetőivel, hogy milyen feltételekkel hosszabbítaná meg újabb hét és fél évvel a gsm 900-as frekvenciára vonatkozó koncessziós szerződésüket. A tízmilliárdos koncessziós díj mellé húszmilliárdos beruházást várnak el. Mit szólnak a minisztérium „ajánlatához”?– Mivel erről még tárgyalunk a minisztériummal, egyelőre nem árulhatok el részleteket, de annyit elmondhatok, hogy a koncessziós díj nemzetközi összehasonlításban magas kategóriába esik. Bízunk abban, hogy a technikai részletek megbeszélése után kölcsönösen előnyös megegyezésre jutunk. – Ennek során a másik mobiltelefon-szolgáltatóval együtt vagy külön próbálnak meg eredményeket elérni?– Egyénileg tárgyalunk a minisztériummal, de például arról, hogy mit értünk bizonyos fogalmakon, tehát a definíciókról egyeztetünk a T-Mobile-lal. Alapvetően éles a verseny a társasággal, mégis vannak olyan helyzetek – például a mostani is –, amelyek az egész iparágat érintik, ezek kapcsán szoktunk egyeztetni, hiszen ez előnyére válhat az iparágnak és a nagyközönségnek is.– Átlépte a 10 milliót a mobiltelefon-előfizetők száma. Van-e még lehetőség a további növekedésre, és ha igen, hol lehet a plafon?– Van még tartalék a rendszerben, és egyre inkább elterjed, hogy egy-egy ügyfél több sim-kártyával rendelkezik majd, egyiket a beszélgetés másikat pedig például a mobilinternet-szolgáltatás igénybevételéhez használja. Azt gondolom, hogy a 12 milliós kártyaszám két-három éven belül megvalósulhat.– Van-e még hely egy újabb, negyedik szereplőnek?– Már két évvel ezelőtt is lehetett volna pályázni a negyedik licencre, ám az akkori ötmilliárd forintos árat senki sem akarta megfizetni ezért. Azóta a piac telítettebbé vált, az árak csökkentek, a szolgáltatások pedig összetettebbek lettek, éppen ezért nem gondoljuk, hogy erre a piacra – a teljes, országos lefedettség igényével – bárki is be fog lépni.– Érzékelhető-e már önök számára a kormány megszorító intézkedéseinek hatása?– Igen. Idén az első negyedévben három százalékpontos bevételnövekedést értünk el a tavalyi év hasonló időszakához képest, s azt gondoljuk, hogy ez sokkal nagyobb is lehetne, ha nem ilyen lenne a jelenlegi gazdasági helyezet. Az üzleti és a magán-előfizetők körében egyaránt visszafogottabb költést figyelhetünk meg. Jelenleg egy felhasználó átlagosan havonta körülbelül 170 percet telefonál, de van példa ötszáz perces használatra is, ezért látjuk a további növekedés lehetőségét, mind a beszéd-, mind pedig az internetalapú szolgáltatások terén.– A megszorító intézkedések növelték-e a lemorzsolódottak számát vagy azok körét, akik nem vagy késedelmesen fizetnek?– Nem látunk növekedést a lemorzsolódási rátában. Az emberek egyik része óvatosabban vásárol új készüléket vagy szolgáltatást, másik részük pedig gyorsabban ugrik be egy olcsó ajánlatba. Ez a két hatás pedig kiegyenlíti egymást, vagyis nagyjából ugyanannyian morzsolódnak le, mint a korábbi időszakokban. Azt sem tapasztaljuk, hogy többen tartoznának, mint korábban, ügyfeleink 40 százaléka utólag fizető előfizetéssel rendelkezik – ők az anyagi helyzetük folytán képesek kiegyenlíteni számláikat –, a fennmaradó 60 százalék esetében pedig ez a kérdés az előre fizetés (pre-paid kártya) miatt nem merül fel.– Mit tehet a cég annak érdekében, hogy kivédje a kormány megszorító intézkedéseinek kellemetlen hatásait?– Úgy gondoljuk, hogy ez a nehezebb gazdasági periódus másfél-két évig tarthat. Ez idő alatt két dolgot tartunk rendkívül fontosnak: egyrészt, hogy ügyfeleink megtartása érdekében minden korábbinál jobban odafigyeljünk rájuk, másrészt, hogy nagyon körültekintően menedzseljük költségeinket. – Hogyan alakulhat át középtávon a mobiltechnológián bonyolított forgalom, amelyet ma még a hangátvitel jellemez?– A jelenlegi egymillióval szemben körülbelül két-három millió internet-előfizető lesz Magyarországon. Ma száz lakosból 32-34 rendelkezik internetezésre is alkalmas vezetékes telefonnal, az említett vezetékes penetráció viszont határt szab az internet terjedésének, és ezt a mobilinternet képes továbblendíteni. A mobilinternet következtében pedig jelentősen nő majd a mobilhálózaton lebonyolított adatforgalom, s középtávon a jelenlegi 15 százalékról (amely magában foglalja az sms-forgalmat is) 22-25 százalékra nőhet az adatforgalom részesedése a teljes forgalmunkból.– Két hónappal ezelőtt startolt a Pannon mobilinternet-szolgáltatás. Milyenek az első tapasztalatok?– A reméltnél is nagyobb volt az érdeklődés. Rendszerünkben az adatforgalom az elmúlt három-négy hónapban duplájára növekedett.– Hosszú évek után a Pannon kivonult a Sziget támogatásából. Miért fordított hátat a könnyűzenei rendezvénynek, és milyen tevékenység támogatása felé fordul a társaság?– Nagyon széles körű az az aktivitás, amit a Pannon a szponzoráció, illetve a társadalmi felelősségvállalás terén tesz, a Sziget csak egy volt ezek között. Azt gondoljuk, hogy azon sok év után, amíg támogattuk a Szigetet, itt az idő, hogy egy kicsit mást tegyünk. Ezután még inkább a sport kerül a szponzorációnk fókuszába, s ezen belül is a fiatalokat, a 16–18 éves sportolókat szeretnénk támogatni, e koncepció középpontjában pedig a fair play áll. Ez, illetve az etikus játék ugyanis szorosan kapcsolódik a Pannon márkájához és az olyan kulcsfontosságú értékeinkhez, mint egymás kölcsönös elismerése, illetve az ígéretek betartása. Azt gondoljuk, hogy e két érték nagyon jól kifejeződik az új kezdeményezéseinkben.