Mikor vonul a tömeg az utcára az Internet-korlátozások miatt?

A kínai Nagy Fal után csak Nagy Tűzfalnak nevezett szűrőmechanizmus a világ egyik legkifinomultabb filterező eljárása, amivel a kommunista vezetés már több mint 100 milliónyi internetezőt próbál meg kordában tartani. Cenzori kívánságaiknak pedig az olyan nagy cégek is, mint amilyen a Google, behódoltak, nem meglepő tehát, hogy az átlag kínai számára az Internet egy jelentős része elérhetetlen.

Az egyik legkényesebb téma, ami a kínai hatóságokat felbőszíti, a Tienanmen téren 1989-ben történt vérengzéssel kapcsolatos szövegek, képek, videók megjelenése. A magyar rendszerváltással közel egy időben a kínai diákok is demokráciát követeltek maguknak, ám az akkori vezetés katonai eszközökkel fojtotta el a tüntetést, és azóta is igyekszik minden eszközzel megakadályozni, hogy a kínaiakat a történtekre emlékeztessék. Nemrég erről az időszakról szóló képek bukkantak fel a világon mindenhol népszerű Flickr képmegosztó szolgáltatáson, és nem is kellett sokat várni, hogy a Nagy Tűzfal blokkolja a hozzáférést az egész site-hoz.

Persze az ügyesebbek mindig találnak valami kibúvót, de az igazság az, hogy a 140 milliónyi internetező kíváncsiságának zömét a részben automatizált, részben humán erőforrással bíró rendszer meglepően hatékonyan kordában tudja tartani. Ehhez nap mint nap több tízezernyi, állami alkalmazásban álló kínai járul hozzá, akik azokat a területeket vizsgálják át, amelyekre a szoftverrobotok nem (elég hatékonyan) képesek. A számítógép elé leülő hétköznapi kínai sosem tudhatja előre, hogy mely szolgáltatásokat nem fog tudni többé elérni.

Miért nem torkollott még komoly tüntetéssorozatba a Világháló blokkolása miatt érzett elégedetlenség? A legkézenfekvőbb válasz az lenne, hogy a rezsim elnyomó, szigorúan büntető mivolta miatt érzett félelem az ok, ám ez nem így van. Tavaly több tízezer(!) lázadás, zavargás volt az 1,3 milliárd lakossal bíró országban, többnyire a vidéki parasztok tüntettek a környezetszennyezés, a születésszabályozási korlátok miatt, a városi munkások pedig a kizsákmányoló jellegű munkakörülmények okán vonultak az utcára. Egyik alkalommal sem gázolt át tankokkal az elégedetlenkedőkön a kínai hadsereg (vagy legalábbis nem tudunk róla).

Sokkal prózaibb az oka az internetezők csendességének: jelenleg a nemrég középosztálybelivé vált réteg zöme teszi ki az online időtöltésre sokat fordító internetezők táborának nagy részét. Az értelmiségi, viszonylagos jólétben élő emberek pedig sokkal kevésbé hajlamosak csak azért nyilvánosan hangot adni elégedetlenségüknek, mert az állami tűzfal blokkolja például a Flickr.com-ot. Hosszabb távon azonban nehezen elképzelhető, hogy a jelenlegi állapot fennmaradhat, hiszen egymilliárd ember böngészését adekvát módon szűrni lehetetlen feladatnak látszik.