Ketten versengenek a gsm-rail kiépítéséért

A tervek szerint még az év vége előtt eldől, hogy a közbeszerzési pályázaton induló két pályázó közül melyik építheti ki a MÁV digitális rádiókommunikációs rendszerét, a gsm-railt – jelentette ki lapunknak Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója. Jelenleg is folynak az egyeztetések, az ajánlatokban szereplő árak között ugyanis jelentős az eltérés. Most megpróbálják azonos technológiai platformra hozni a pályázatokat, ezt követően – várhatóan szeptember-október környékén – születhet meg a végső árjavaslat. A pályázati dokumentumot hárman vették meg, de végül a kínai Huawei nem adott be ajánlatot, csak a Kapsch-Nortel konzorcium és a Nokia Siemens Networks verseng a több tíz milliárd forintos megrendelésért. (Miután a Siemens és a Nokia telekommunikációs részlegeinek egyesítésével új vállalatot hozott létre, s ez a lépés érintette a magyar piacot is, habár eredetileg a MÁV pályázatán a Siemens kvalifikálta magát, végső ajánlatot a Nokia Siemens Networks Kft. adja be). Információnk szerint az árajánlatok között 30-40 százalékos az eltérés, ez részint abból adódik, hogy a pályázók nem ugyanarra vonatkozóan adtak be ajánlatot, az ajánlattevők más-más építési munkákkal számolnak. (Például hogy új vagy meglévő létesítményben helyeznék-e el a berendezéseket vagy hogy mennyi torony építését tartják indokoltnak.) Szakemberek szerint ez nagyon érzékeny része lehet a beruházásnak. A most zajló egyeztetések célja, hogy a műszaki tartalmakban ne legyen jelentős eltérés és hogy az árak is összevethetők legyenek. A hasonló osztrák tenderen a pályázatok között csak kétszázaléknyi különbség volt. Azt tehát egyelőre nem lehet megmondani, hogy a pályázók milyen végső árral állnak majd elő, a fővonalakat, illetve bizonyos nagy forgalmú elővárosi vonalat lefedő, háromezer kilométert meghaladó hálózat úgynevezett mérnökára 50-60 milliárd forint körüli (egy korábbi elképzelés még 80 milliárddal számolt, de ebben az esetben négyezer kilométeren kellett volna kiépíteni a rendszert, s ennek során optikai kábeleket is le kellett volna fektetni).

A 60 milliárdos beruházásnak épp a napokban teremtődött meg a fedezete, a kormány ugyanis jóváhagyta – az unió által is támogatott beruházásként – a gsm-rail-fejlesztést. Brüsszel 85 százalékát állja a beruházás költségeinek, ami emellett a központi büdzséből a következő három évben mintegy 6-7 milliárdot igényel. Ebből 2008-ban, a beruházás indításakor körülbelül egymilliárd forintra lesz szükség, a következőkben pedig évi mintegy 2,5 milliárdra. Heinczinger szerint ennek a költségvetésben külön soron kell majd megjelennie és a MÁV nem fordíthatja más célokra. Az Európai Unió azért is támogatja a gsm-rail kiépítését, mert földrajzi átjárhatóságot is biztosító egységes kommunikációs rendszert szeretne a területén. Szakemberek szerint ma a gsm-rail az egyetlen olyan vezeték nélküli vasúti távközlési rendszer, amellyel kielégíthető az európai vasutak rádiózás terén megfogalmazott – forgalomirányítási és technológiai – interoperabilitási igénye. A beruházás mellett szól – sőt szinte kikényszeríti -, hogy a vasúttársaság által jelenleg üzemeltetett rádiós berendezések jelentős része húsz évnél idősebb és mind fizikailag, mind pedig műszakilag elavult, tehát megérett a cserére, amit ha most nem valósít meg Magyarország, 2013 után már uniós támogatás nélkül kell megtennie. A kiépítendő gsm-rail hálózattal kiválthatók a jelenleg elavult, analógvonali rádiórendszerek, ráadásul a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozata szerint a MÁV-nak el is kell hagynia a jelenleg használt 160 MHz-es tartományt. A beruházás elmaradása a nemzetközi forgalom jelentős csökkenését vonhatja maga után, ugyanis az Európai Unió felében – például Svédországban, Németországban, Hollandiában, Dániában, Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban – már ez a rendszer működik és egyes elemeit már használják Szlovákiában és Csehországban is.

A gsm-rail mellett szól, hogy az uniós interoperabilitás keretében Magyarországon is ki kell építeni a vonatbefolyásoló rendszert. Ezt – egy másik beruházás keretében – szintén uniós támogatással tervezik megvalósítani a Bajánsenye-Boba, illetve Budapest-Lőkösháza, valamint a Szolnok-Debrecen vonalakon. Az etcs l2-höz pedig elengedhetetlen a gsm-rail, ami a már most is működő Budapest-Hegyeshalom közötti etcs l1-hez nem kellett.