Connect with us

technokrata

Dotkom

Panoráma

Karácsonyra 3G-s iPhone?
Még maga az Apple atyja, Steve Jobbs is azt nyilatkozta egyszer, hogy szeretné, ha az iPhone mobilmindenes gyorsabb internetezésre lenne képes, mint amit az AT&T EDGE szabványú hálózatán tud.

Ezzel egyidejűleg olyan pletykák láttak napvilágot, hogy Európában már egy 3G-képes ketyerét kezdenek forgalmazni, mivel itt az ilyen hálózatok jobban elterjedtek, mint az USA-ban. Legutóbb pedig az a hír röppent fel, hogy karácsonyra egy 3G-s rendszereken működő iPhone-nal lepi meg a rajongókat az Apple – állítólag az ehhez szükséges chipset ott lapul az eladott berendezések mélyén, és csak arra vár, hogy élesítsék. Micsoda öröm lenne az addigra minden bizonnyal többmilliósra duzzadó iPhone-felhasználói tábornak egy ilyen ajándék!Szakértők azonban kételkednek abban, hogy ez ilyen egyszerű lenne. Ehhez ugyanis teljesen más hardvernek kellene a mobilmindenesben lennie, mint amit tartalmaz. Valaki képes volt szétszedni iPhone-ját, hogy igazságot tegyen, s azt találta, hogy az abban lévő Skyworks erősítőre rá van írva: csak GSM/EDGE-hálózatokon használható.

A kételyek azonban egy Steve Jobbs-intejú oszlathatja el végképp, amelyben a komputerguru azt mondta: megvizsgálták a 3G-s chipseteket, és azt találták, hogy azok még nem elég fejlettek, egyebek mellett eléggé integráltak, azaz túl nagyok egy akkora mobileszközbe, mint az iPhone. Addig is jobb ha mindenki tudomásul veszi: ha lesz 3G-s frissítés, azt nem adják majd ingyen és csak akkor áll elő vele az Apple, ha tutira kész lesz. Viszont akinek nagy sebességű iPhone kell, az használja Wi-Fi-hálózaton – ajánlja az Apple 2.0.

Veszélyben az internetrádiózásEgy guatemalai rádióadó nemrégiben úgy döntött, hogy az interneten is hallgathatóvá teszi adását, hogy az így megnövekvő hallgatóságnak köszönhetően több reklámbevételre tegyen szert. Mivel ehhez a bővítéshez sem frekvenciahasználati engedélyre, sem rádióadó-tornyokra nem volt szüksége, csak havi 100 dollár pluszköltséggel kell számolnia. Sokkal többe kerülne a dolog, ha fizetnék a lejátszott számok utáni szerzői jogdíjat, de nem teszik, mert az internetes közvetítésre nem vonatkozik műsorszolgáltatási szerződésük. Ha valakinek a számát le akarják játszani, akkor bemennek egy CD-boltba és megveszik – ezzel fizetnek érte.És ezzel nincsenek egyedül. A zenekiadók nemzetközi szövetsége (IFPI) szerint az orosz rádióállomások fele nem fizet jogdíjat, de míg a földi adók előbb-utóbb utolérhetők, az internetes rádiók száma oly nagy, hogy már ez önmagában szinte lehetetlenné teszi ellenőrzésüket. Az USA kivétel ez alól a szabály, de lehet, hogy csak azért, mert egy 1909-es törvény miatt – amely szerint a szerzőnek jár jogdíj, míg az előadónak nem – viszonylag alacsony összegeket kell fizetniük a rádióknak. A rádióállomások ezt utólag azzal igazolják, hogy a számok játszásával mintegy ingyen reklámot csinálnak azoknak.

Nemrégiben a kiadók meggyőzték az illetékes amerikai hivatalt, hogy javasolja a kormánynak a jogdíjak megtriplázását, ami felbőszítette az USA 14 ezer webrádiójának 34 millió rendszeres hallgatóját, akik 400 ezer e-mailt, faxot és levelet küldtek parlamenti képviselőiknek a döntés megelőzőse érdekében. Igazán észrevehetnék már a kiadók, hogy ha elveszik az ingyen zenét a hallgatóktól, attól azok még nem fognak rohanni a boltokba, hogy és CD-ket vegyenek – írja a The Economist.

Már zenészeiket támadják a kiadókKezdetben a kalóz-CD-k gyártóit és forgalmazóit, majd az ingyenes zeneletöltést kínáló internetes fájlmegosztó site-okat, ezután az ezekre a számokat feltöltő, illetve a sok nótát letöltő zenehallgatókat támadták a zenekiadók, mindig mást és mindegyiküket együtt okolva azért, mert eljárt az idő afelett, hogy alapvetően a hanghordozón kiadott kis- és nagylemezekből éljen a popzenei ipar. Manapság már eljutottak oda, hogy saját alkotóikat, az zenészeket kezdték el nyaggatni elmaradt bevételeik miatt. Hét évvel ezelőtt a popzenéből származó bevételek kétharmada a CD-értékesítésből folyt be az érdekeltekhez, míg a maradék a koncert- és merchandise-bevételekből. Ma már fordított az arány: az albumok nagyobb részt reklámeszközök ahhoz, hogy felkeltsék az érdeklődést a turnék, illetve a sztárokat ábrázoló poszterek, a rajongói pólók, miegymás iránt. (Az USA-ban a 2000-es 1,7 milliárdról 2006-ra 3,1 milliárd dollár fölé nőttek a koncertjegyeladásból származó bevételek, a Police együttes idei turnéján a legjobb helyjegyek ára 900 dollár, míg a banda minden egyes dalát tartalmazó CD-sorozatért csak 100-at kérnek.)Ez nem tetszik a kiadóknak, s ezért igyekeznek úgynevezett 360 fokos szerződést kötni a zenészekkel, amelyekben nekik is csurgatni kell a CD-eladásokon kívüli jövedelemből. A nagyobb sztárokat persze nehéz bekényszeríteni ebbe az utcába, de még nekik is szembe kell nézniük azzal, hogy a kiadók gyakran birtokolják a jogot, hogy a nevükben weboldalakat működessenek, amivel gátolhatják népszerűsítésüket, koncertjegy-értékesítésüket. Ezt menedzsmentcégeikre támaszkodva próbálják kivédeni a zenészek, amelyek nagyobb szerepet vállalnak a köréjük épülő üzlet szervezéséből.

Van persze radikálisabb megoldás is: Prince kizárólag marketingeszköznek tekinti következő albumát, s ennek jegyében a Mail on Sunday lap ingyenes mellékleteként hozza azt forgalomban. A CD-kereskedők tiltakoznak, a kiadók őrültségnek tarják a dolgot, de ezenfelül semmit sem tehetnek ellene – jelentette a The Economist.Árucikk lett a szoftverhibaSzámos kisebb vállalkozás foglalkozik azzal, hogy szolid jutalékért brókerként közvetít a szoftverhibákat felfedező hackerek, számítógép-mániások mint eladók és az ilyen lyukak iránt érdeklődő, a hibák leírásáért pénzt adni hajlandó vevők, elsősorban az azok betömködésében érdekelt cégek között. A kereskedők azt állítják, hogy tevékenységük segít legális, ellenőrzött útra terelni az egyébként a feketepiacon folyó tevékenységet. Emellett nekik módjuk van információt gyűjteni ügyfeleikről – mindkét oldalon –, amivel kiszűrhetik a büntetett előéletű személyeket az üzletből.

Hogy nem babra megy a játék azt tükrözi az egyik brókercég elmondása, miszerint volt már olyan súlyú hiba, amiért 200 ezer dollárt fizetett a vevő. Ez ugyanakkor arra is rámutat, hogy a bűnözők kiszűrése nem feltétlenül sikerülhet, hiszen ők azok, akik a legtöbbet tudják fizetni egy-egy olyan szoftverlyukért, amelyen keresztül sok pénzt lophatnak le mások számláiról.

A látszólag ártatlan üzletről meglehetősen rossz véleménnyel vannak az informatikai cégek. Sok közülük úgy véli, erkölcsi kötelessége mindenkinek ingyen értesítenie őket, ha hibát talál a termékeikben. (Erre azt mondják a brókerek, hogy a javított program persze a fejlesztő zsebébe hozza a profitot, amin talán illene osztozni.) Az IBM specialistája, David Dewey kifinomultabban érvel a brókerkedés ellen. Mint mondja háromféle hacker van: fekete, fehér és szürke kalapos. Az előbbi ellen nincs mit tenni, az mindig a feketepiacon adja el a tudását. A második típust nem motiválja a pénz, tehát legfeljebb néhány szürkét lehet legális útra terelni ezzel a módszerrel, ám azon az áron, hogy zsibvásárt csinálnak az it-biztonsági szakmából. Dewey szerint a hibákért fizetett pénzből inkább a kutatókat kellene jól megfizetni, hogy minden lyukat előbb találjanak meg, mint bárki más – idézi a szakembert a Forbes.com.

Nincs terv a Yahoo feltámasztásáraGyengécske pénzügyi eredményekről számolt be a Yahoo idei második féléve után. A nettó nyereség mindössze 161 millió dollár, az árbevétel pedig 1,24 milliárd dollár lett, aminek nyomán a társaság kénytelen volt 5,0-5,5 milliárd dollárról 4,9-5,2 milliárdra csökkenteni éves forgalom-előrejelzését. A bejelentés nyomán 4 százalékkal zuhant a Yahoo részvényeinek árfolyama.

Ez azonban talán csak a kisebbik gond, a nagyobb az, hogy a társaság vezetői a befektetőknek tartott tájékoztatójukon nem tudtak beszámolni konkrét tervekről a cég talpra állításával kapcsolatban. Jerry Yang, a cég alapítója, aki a vezérigazgatói poszt átvételével nemrégiben tért vissza a közvetlen irányításba, azt mondta: a következő 100 napját arra szánja, hogy kidolgozza a szükséges változtatások menetrendjét. Azt azonban nem árulta el, hogy szerinte melyek lennének a Yahoo-nak azok a tevékenységei, amelyekhez hozzá kellene nyúlni. Csak annyit mondott, hogy nincsenek szent tehenek a cégnél.

Sue Decker, a Yahoo elnöke a vállalkozás keresőkhöz kapcsolt hirdetéseket kezelő rendszere, a Panama kiválóságát ecsetelte a befektetőknek. A reklámozók állítólag már kezdik felismerni, hogy a megújult rendszer milyen jó. Ugyanakkor ő is csak annyit árult el a közeljövőre vonatkozó elképzelésekből, hogy bizony a Yahoo előtt meredek emelkedő áll, amelyen fel kell kapaszkodnia – derül ki a Forbes.com tudósításából.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Népszerű

Technokrata a Facebookon

IoT-Magazin.hu

Kütyük

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés
Hirdetés