Kémprogrammal a terroristák ellen?

Terroristaellenes erőfeszítéseit kiegészítendő, a német kormányzat olyan terv megvalósításának gondolatával játszik, mely lehetővé tenné az ország bűnüldöző szervei számára, hogy spyware-t telepítsenek a gyanúsítottak merevlemezeire, e-mailek révén. Ugyan hivatalossá még nem vált a tervezet, ám a kiszivárgott információk Wolfgang Schaeuble belügyminisztert jelölték meg az ötlet atyjának. Schaeuble az általános biztonság fokozásának részeként szeretné keresztülvinni tervét a törvényhozáson – tulajdonképpen fricskát adva a német szövetségi bíróság korábbi álláspontjának. A döntéshozó testület ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy a német hatóságok az idén titokban kutattak át távoli számítógépeket, terroristagyanús felhasználók után keresve.

A baloldali pártok és a liberálisok szerint a lépés a polgárok magánszférájának sérülését hozná. Egyes képviselők szerint odáig is fajulhatna a dolog, hogy a felhasználók félnének megnyitni egy, valamilyen kormányzati szervtől érkező e-mailt. A belügyminiszter ugyanis olyan e-maileken terjesztené a kémprogramokat, melyek feladója egyértelműen beazonosítható és a minisztériumhoz köthető lenne.

Az aggodalmakra úgy reagáltak a tervet támogató honatyák, hogy az általa felkínált lehetőségekkel csak célzott módon élhetnének a rendfenntartó erők. Vagyis csak akkor kezdeményezhetné digitális kártevő telepítését például a rendőrség, ha ehhez előtte bírói jóváhagyást kapott. Az azonban egyelőre nem derült ki, hogy miként működne a német szoftver, habár az első beszámolók szerint a gyanúsított merevlemezén található adatok átvizsgálása és a felhasználó online aktivitásának megfigyelése lenne a fő feladat.

Nem csak a németek
Nem a német kormány az első, amelynek eszébe jut a „nagy testvér megfigyelés” módszere. Az Egyesült Államokban sok vihart kavartak már az FBI különböző, ezen a téren tett erőfeszítései. A Szövetségi Nyomozóiroda rendelkezik például egy olyan eszközzel (CIPAV), ami képes azonnal visszajelezni az általa megfertőzött számítógépről. Ennek során elküldi az IP-címet, az Ethernet MAC címet, valamint „további változókat és különböző Registry-típusú információt”. A behatolást következő hatvan nap alatt minden olyan IP-címet rögzít, amellyel az adott PC-ről felvették a kapcsolatot – de magát a kommunikáció tartalmát nem.