Eljön a személyre szabott keresők ideje

amely a felhasználók egyedi igényei szerint automatikusan kiválogatja és összegyűjti számukra az internet kínálatát.

Hossein Eslambolchi iráni származású üzletembert 2002-ben bízta meg az AT&T vezetése azzal, hogy legyen a cég átalakítási igazgatója. A társaság helyközi hívásokból származó bevétele abban az időben gyors ütemben olvadt, és nyilvánvaló volt, hogy gyökeresen át kell alakítani a céget. Eslambolchi három év alatt újradefiniálta a patinás nagyvállalatot: elhagyta a régi, gyenge hatékonyságú beszéd- és adatátvitelt, és meghonosított helyette egy egységes, az egyszerű telefonhívásoktól a bonyolult vállalati informatikai rendszerekben zajló adattovábbításig mindenféle kommunikáció kezelésére képes, internetalapú technológiát. Ez az átalakulás igen nagy szerepet játszott abban, hogy 2005-ben 16 milliárd dollárt adott az AT&T-ért az SBS Communications – írja a Business Week.

A negyvenes éveinek végén járó szakember 2007 elején tíz társával együtt megalapította a Divvio Inc. start-up vállalkozást, amely vadonatúj szolgáltatás kifejlesztését tűzte célul maga elé. Nevezetesen egy olyan új kereső létrehozását, amely előbb leválogatja azokat az internetes tartalmakat, blogokat, képeket, videókat, zenéket és szövegeket, amelyek megfelelnek a felhasználó által megadott egyéni paramétereknek, majd mintegy egyedi internetes, multimédiás műsorszolgáltatássá állítja össze ezeket. Például ha valaki a New York Yankees amerikaifutball-csapatról szeretne mindent megtudni, akkor az erről szóló egyedi csatorna minden bizonnyal a téli felkészülésről rendelkezésre álló információkkal kezdődne, majd folytatódna a játékosokkal, edzőkkel, vezetőkkel, szakemberekkel készült interjúkkal, illetve a csapattal kapcsolatos blogokkal, végül magában foglalná a meccsek internetre került összefoglalóit is.

Egy ilyen szolgáltatás jelentős újdonság lenne a felhasználóknak, hiszen a maximum, amit ezen a téren kapnak, az a My Yahoo vagy a MySpace.com, amelyekben fel-le kell keresgélniük a könyvjelzőkkel megjelölt tartalmak, webhelyek között. A Divvio 3 millió dollárt szedett össze főleg üzleti angyaloktól, és a Yahoo-tól, illetve az eBaytől leigazolt vezetői most azon dolgoznak, hogy létrehozzanak valamit, ami – ahogy Eslambolchi fogalmaz – a weben található tartalom legjobbját nyújtja a felhasználóknak, de csak azt, ami éppen őket érdekli. Ugyanakkor a feladat technológiai megoldása nem olyan egyszerű, mint az elv kimondása. Egy start-upnak éppen elég baja van akkor is, ha egy bizonyos technikára koncentrál, ám amit a Divvio akar, az igen komplex. A neve is ennek megfelelő: adaptive learning intelligent process (ALIP).

Hogyan is működik ez? A Divvio szoftvere mindenekelőtt elindul az interneten, mint egy halászhajó, maga mögött húzva a hálóját, amely bejelöl minden tartalmat mondanivalója, címe sávszélessége, időbeli terjedelme és még vagy egy tucat egyéb jellemzője alapján. Ezt követően beindul a “személyessé tevő motor”, amely megkeresi a felhasználók egyéni kérései, illetve az említett módon létrehozott adatbázis átfedéseit. Ezután a Divvio szerverei megalkotják az egységes módon kezelhető egyéni médiacsatornákat, függetlenül attól, hogy milyen formátumban és honnan szerezték ehhez a nyersanyagot. A cég számára az a legnagyobb feladat, hogy ez a technológia egyből működjön, ahogy elkészül, mert a piacon máris ott tolonganak a versenytársak – például a Joost nevű vállalkozás, amelyet a Kazaa fájlmegosztó site feltalálói alapítottak -, amelyek hasonló szolgáltatással készülnek piacra lépni. Mivel az ALIP-nek tanulási időre van szüksége, először csak a világháló 750 ezer site-ját kutakodja végig, ami pici része a rendszernek, de egy éven belül már az internet 60 százaléka bekerülhet az ALIP halászhálójába.

A Divvio üzleti modellje szerint bevételei részben abból származhatnak, hogy a site-ok üzemeltetőivel osztozik az általa lehalászott és kiközvetített tartalmakhoz kapcsolódó hirdetési bevételeken, részben részesedést kérhet a felhasználóit kiszolgáló távközlési cégek bevételeiből. “A világ mobiloperátorai 10 milliárd dollárt költöttek ezekre a (nagy sebességű) hálózatokra, de mit akarnak kezdeni velük? E-maileket és instant messaginget akarnak közvetíteni rajta?” – teszi fel a költői kérdést Eslambolchi.