Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) június 25-én a dokumentumformátum szabványosítása mellett foglalt állást, azonban a szavazás eredményét az IBM Magyarország kezdeményezésére utólag érvénytelenítették. Az IBM szerint a bizottsági ülést nem megfelelő időzítéssel hívták össze, pedig azt az IBM kezdeményezte a nyári szabadságokra való tekintettel. Az MSZT felettes szerve, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyt adott az IBM panaszának és utólag megsemmisítette az Office Open XML ISO-szabvánnyá emelését támogató döntést. A GKM úgy döntött az IBM panaszáról, hogy arról a további érdekelt feleket nem hallgatta meg, így sem az MSZT, sem a bizottság munkájában részt vevők véleményét nem kérte ki – írta a hwsw.hu.
Az augusztus 31-i megismételt bizottsági ülésen a korábbinál jóval többen jelentek meg, mind a Microsoft partnerei, mind pedig a szabad szoftverek hívei. A GKM azonban már augusztus 30-án jelezte, hogy a 31-i ülést is szabályellenesnek tartja, ugyanolyan típusú formai hibák miatt, amelyek miatt a júniusi ülés eredményét is érvénytelenítették. A bizottság elnöke pénteken felkínálta a lehetőséget, hogy a bizottság mint autonóm testület tartson ülést azon nyomban, és vitassa meg, Magyarország támogassa-e az OOXML szabványosítását. Ezt az indítványt az IBM ellenezte, az ülés meg sem nyílt, a találkozó eredménytelenül zárult. Azzal, hogy Magyarország nem adott le szavazatot, kizárta magát ezen egyeztetési és végső döntési folyamatból.
A Microsoft korábban is, és a kudarcba fulladt találkozó után is nem győzte hangsúlyozni, hogy a benyújtott tervezet elfogadása esetén a nevezett file-formátum teljes mértékben az ISO felügyelete alá kerül, annak karbantartása, továbbfejlesztése is az ISO (és ezen keresztül a nemzeti tagszervezetek) jogköre. Ez azt eredményezi, hogy lehetővé válik más informatikai cégeknek, hogy könnyen kapcsolódhassanak hozzá, illetve hatékonyan versengjenek megoldásaikkal. Az állományformátum nyílt szabvánnyá tétele ösztönzi az innovációt és a versenyt. Nem véletlen, hogy olyan jól ismert piaci szereplők is implementálták már a formátumot, mint például a Novell és az Apple. Ők úgy döntöttek, hogy a megoldásaik ügyfélbarátsága, megfelelősége, minősége lesz az a terület, ahol piaci versenyben próbálnak felülkerekedni – olvasható a Microsoftnak az eseményekre reagáló közleményében.
Az OpenXML ISO-szabványosítási folyamata mindazonáltal még nem ért véget, hiszen a szeptember 2-án zárult szavazati körben felterjesztett módosítási javaslatok megvitatására és átvezetésére több hónapos egyeztetési folyamat áll rendelkezésre. A végső döntés az így átdolgozott specifikációról lesz majd 2008 elején és a Microsoft Magyarország továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy a június 25-i bizottsági döntés érvényes.
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szeptember 4-én közölte a részt vevő szabványügyi testületekkel az ISO/IEC DIS 29500 (Ecma 376 Office Open XML fájlformátumok) ratifikációjáról tartott előzetes szavazás eredményét. Az összes határozott állásfoglalást tartalmazó szavazat 74 százaléka, vagyis 51 ISO-tag támogatta az Open XML-t. A szabványügyi testületek nemcsak szavaztak, hanem igen értékes szakmai észrevételeket is tettek, amelyek a specifikáció színvonalát hivatottak pontosítani, javítani. Több olyan tagország is volt, amely kijelentette, hogy támogatni fogja az Open XML formátumot, ha az általa észrevételezett problémákat megfelelően orvosolják a folyamat utolsó – várhatóan 2008 márciusában záruló – szakaszában.30 éve veszek részt nemzetközi szabványosítási munkákban. Néhány éve lehet tapasztalni, hogy multinacionális cégek megpróbálják a magyar műszaki bizottságok véleményét befolyásolni. Ilyen abszurd esettel még nem találkoztam, mint ez: lényegtelen formai hibákra hivatkozva, szabálytalan miniszteri beavatkozással meghiusítani, hogy a müszaki bizottság véleményét megküldjék az ISO illetékes szervéhez. – nyilatkozta lapunknak Ivanyos Lajos, a Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület képviselője.„Ez a világméretű szabványügyi csata most rávilágít arra a tényre, hogy a gyártók mindenféle eszközt felhasználnak saját piaci érdekük védelmére, különböző köntösbe bújtatva. A HP véleménye szerint nem a szabványosítási bizottságok vitájában kellene eldőlnie, hogy melyik irodai fájlformátum a legmegfelelőbb a felhasználóknak, hanem a piacon. Azzal egyetértünk, hogy a versenyző formátumok mindegyike nyílt szabványon alapuljon, de azzal nem, hogy az egyik tábor hívei a másik tábor javaslatának szabvánnyá emelését azzal az indokkal kívánják megakadályozni, hogy ilyen szabvány már van (jelen esetben az ODF) és másik hasonló szabványra nincs szükség. Ez, úgy gondolom, olyan burkolt piaci versenyt korlátozó magatartás, amely nem használ azon beszerzéseknek, amelyek keretében szabványos eszközöket kívánnak vásárolni az állami, önkormányzati vagy piaci szereplők” – mondta lapunknak Haraszti Attila, a HP Magyarország üzletfejlesztési igazgatója.