Cenzúra: „Ezt szedjétek ki, de azonnal!”

Hol máshol kerülhetne erre sor, mint Kínában. Egy, a nemzetközi újságírók egy jó részét tömörítő Reporters Without Borders (Riporterek határok nélkül) által nemrég kiadott tanulmány a rizs hazájának webblokkolási módszeréről készített bemutató képet. Eszerint 2005-ig nem igazán sikerült kézben tartani a helyzetet a kommunista pártnak, ami az Internet-cenzúrát illeti.

Mára azonban alaposan megváltozott a helyzet. A 162 milliónyi internetező kordában tartása nem kis feladat, ennek ellenére szoros ellenőrzést gyakorolnak a website-üzemeltetők felett. Számos szolgáltató naponta akár öt üzenetet is kaphat arra vonatkozóan, hogy miként kezeljenek bizonyos kényes helyzeteket, vagy arra szólíthatják fel őket, hogy cenzúrázzanak, távolítsanak el egy-egy szöveget. Az üzenetközlés formájában gyakran nem váltogatnak: lehet heti találkozó, de akár e-mailen, üzenőprogramon keresztül, sőt, akár SMS-ben is utasíthatják a tartalomszolgáltatókat. 2006-ban például, amikor kiderült, hogy a tajvani, többek között Ipodokat is készítő Foxconn nem bánik jól az alkalmazottaival, néhány híroldal üzemeltetője SMS-t kapott, miszerint nem szabad közölni az erről szóló értesüléseket.

Körülbelül félezer olyan érzékeny vagy tabunak számító szó ismert, melyet a weben jobb nem leírni, ha nem akarja az internetező magára vonni a kommunista párt haragját. Amennyiben valaki mégis a szabad kifejezés mellett dönt, a site-ok szinte mindegyikénél a lehető leghamarabb, önkéntes alapon cenzúrázzák. Kénytelenek, mivel abban az esetben, ha a párt erre a célra alkalmazott emberei veszik észre előbb a történteket, akkor komoly pénzbírsággal nézhetnek szembe – jobb esetben. A tavalyi év végén például az ország egyik legnépszerűbb website-ja, a NetEase átvett egy dél-koreai szavazást: azt kérdezte az internetezőktől, hogy ha újraszületnének, ismét kínaiak szeretnének-e lenni. Azon 10 ezer internetező közül, aki mert válaszolni, 64 százalékuk nemet mondott. Ennek a kis felmérésnek aztán meg is lett a következménye: a site-nak ki kell rúgnia a kulturális részleg szerkesztőjét, illetve el kellett távolítania a kérdést és annak eredményét a webről.

A helyzet pedig tovább fokozódik. Idén a Pekingi Internet Információs Iroda még élesebben körvonalazta a cenzúrára vonatkozó szabályokat, és még szigorúbban „csap le”, ha szükségét érzi a beavatkozásnak. Az Állami Tanács Információs Irodája pedig propaganda kurzusokat szervez, hogy a résztvevők még jobban elsajátíthassák a(z ön)cenzúra módszereit.