Nem terjeszkedik Szlovéniában a Magyar Telekom

Tegnap délután kiderült: a Magyar Telekom kiesett az állami tulajdonú Telekom Slovenije megvásárlásáért folyó versenyből. A hírek szerint a szlovén kormány szerette volna feljebb srófolni az árat, ám az MT ajánlata nem volt elég magas, ezért Ljubljana a másik két pályázóval folytatja a tárgyalásokat. A részvény árfolyama kedvezően reagált a hírre; az elemzők azt tartják különösen értékelendőnek, hogy a magyar cég nem volt hajlandó túlfizetni az akvizíciót.

Szomorú tény, hogy nem fog tovább növekedni a cég, ugyanakkor örülünk, hogy nem ment bele egy árháborúba és nem volt hajlandó a minisztérium óhajának megfelelően emelni az ajánlatot – mondta Miró József, az Erste részvénystratégája. A szlovén gazdasági minisztérium állítólag azt szerette volna, hogy a tőzsdei árhoz közeli ajánlatot adjanak, ami most 380 euró körül van részvényenként. Ez 19-es előretekintő P/E-nek felel meg a szlovén cégnél, vagyis jóval magasabb a Magyar Telekom 11-12-es értékénél. Az Erste 350 euró körül húzta meg a plafont, s örül neki, hogy az MT nem fizette túl az akvizíciót. Most ismét előtérbe kerülhet az osztalék, e tekintetben mi továbbra sem számolunk 70 forintnál többel, bár erre lehetőség nyílhat. A 70 forint ráadásul nem egy évre, hanem a következő 5 hónapra értendő – hívta fel a figyelmet az elemző. Ehhez járul az az opció, hogy a javuló cash-flow miatt a későbbiekben – vagy akár idén is – az osztalék emelkedhet. Ezek a várakozások kedvezőek a részvény szempontjából. Nehéz pontosan megítélni, hogy az akvizíció elmaradása hogyan hat az árfolyamra. Azt már korábban lehetett tudni, hogy a Telekom nem fog túlárazni, tehát megítélésem szerint eddig is win-win szituáció volt. Ennek ellenére a túlfizetés volt a legnagyobb félelem a piacon, s most teljesen megszűnt ez a kockázat – tette hozzá Miró.

Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője szerint az elmúlt három hónapban a befektetők az osztalékcsökkenés miatt féltek, ezért a Magyar Telekom alulteljesítő volt a szektoron belül. A szlovén Telekom nélkül viszont 1200-1300 forintot ér a részvény – mondta. Probléma, hogy mindenki az eredményt veszi alapul és senki sem nézi a szabad cash-flow-t. Márpedig a pénzáram a 2007-es év után részvényenként 130, hosszú távon 120 forint, vagyis idővel 90-100 forint körüli osztalékot is tudna fizetni a társaság. Az eredmény az egyszeri tételek miatt nem tükrözi ezt a potenciált, ám hosszú távon ennek a két dolognak összhangban kell lennie.

A pályázat tanulsága, hogy a Telekom a jövőben sem fog túlfizetni egy akvizíciót, rövid távon egyébként sem látható más akvizíciós célpont a magyar társaság számára. A Magyar Telekom sorsa két év múlva dőlhet el, addigra látszódnak az új stratégia eredményei, és a Deutsche Telekom döntési helyzetbe kerül, hogy eladja vagy megtartja-e – tette hozzá Sarkadi.

Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője szerint a kisebbségi részvényesek már az idén megpróbálnak majd nyomást gyakorolni a cégre egy magasabb osztalék érdekében. Az elemző számításai szerint a 2007-es év végén 31,2 százalék volt az eladósodottság, ami jövőre viszont a hosszú távra meghatározott 30-40 százalékos sáv alsó határa alá csúszik. Így ha idén nem is kell elgondolkozni, hogy mit kezdenek a pénzzel, jövőre már mindenképp. Gyurcsik is úgy látja, a társaság cash-termelő képessége jóval magasabb kifizetésre is lehetőséget biztosítana. Nagyjából évi 120 milliárd forint szabad készpénz termelődik meg, amiből 80 milliárdot fizet ki osztalékra, illetve a külföldi leányok kisebbségi tulajdonosainak. Tehát valójában 110-120 forint a Telekom osztalékfizető képessége. Az osztalékot ráadásul felértékelheti a hazai hozamkörnyezet javulása: tavaly semmit nem csökkentek a hosszú hozamok, de nehezen elképzelhető, hogy az idén, amikor a makrogazdaság minden frontján javulás várható, ez így maradjon. A lengyelekhez képest fizetett 150 bázispontos prémium sem feltétlenül indokolt – fogalmazott az elemző. Az akvizíció meghiúsulásával a Magyar Telekom megmaradt tiszta magyar makrosztorinak, a Concorde- nál pedig megmaradt az 1095 forintos célár és a vétel ajánlás.