Kihívást keresett, magyar céghez ment dolgozni

– A pletykák szerint azért távozott a magyarországi SAP éléről, mert az egyik régiós főnökével támadt emberi, szakmai vitája. Igaz ez, és ha igen, mi volt a konfliktus lényege?- Lényegében igaz. Amikor nagyjából kilenc éve az SAP-hoz kerültem – amely akkor gyakorlatilag egy nulláról induló társaság volt -, az anyavállalat hagyta, hogy a leányvállalatok határozzák meg a terveiket és a működésüket. Ezt persze alapelvekkel, stratégiákkal segítette és ellenőrizte is a német társaság. Az idők során egy 40 fős, már-már barátias légkörű szoftvercégből egy igazi, a multinacionális társaságok működésének megfelelő, 400 fő feletti vállalat jött létre a vezetésem alatt. A szervezet Magyarország-specifikus volt, az itteni igényeknek megfelelően hoztuk létre és folyamatosan az itthoni igényekhez igazítottuk. Ez a Magyarországra igazított struktúra ütközött azzal az új keletű igénnyel, hogy a leányvállalatok ugyanúgy épüljenek fel, mint az anyavállalat. Van, aki abban hisz, hogy az általános érvényű strukturális változások egyformán eredményt produkálnak a világ minden országában. Én erről másként gondolkodom.- Megviselte a válás?- Érzelmileg az volt a legrosszabb, hogy ott kellett hagynom azokat a kollégáimat, akikkel együtt építettük fel a céget. Másrészt mindig is nagyra fogom tartani az SAP-t mint vállalatot és mint szoftvermegoldást is, de sosem voltam egy agymosott ember, aki fanatikusan gondolkodott, viselkedett a cégével vagy annak termékével kapcsolatban. Éppen ezért még az is benne lehet a pakliban, hogy a cégstruktúra átalakításában én tévedtem, és valóban nem én vagyok az az ember, aki erre az átalakításra alkalmas.- Korábban gyakorlatilag csak multinacionális cégeknél dolgozott, kormányzati megkeresése is volt, míg most egy magyar tulajdonú társaságnál vállalt pozíciót. Miért döntött így, hiszen feltehetően több ajánlata is volt?- Az elmúlt közel fél évben azon gondolkoztam, hogy hol, milyen területen tudok hasznos munkát végezni. Most is kaptam mind multicégtől, mind az államigazgatás területéről ajánlatokat, de az is felmerült, hogy saját vállalkozást indítok vagy hogy az informatika világától távol eső projektekben veszek részt. Rengeteg lehetőség adódott, egy multinál azonban már a csúcsra jutottam, ennek megismétlése nem igazán vonzott. Az államigazgatási felkérést is hamar elvetettem, mert nem igazán láttam biztosítottnak az eredményes munka feltételeit. Végül az érlelődött meg bennem, hogy valami mást kell csinálnom, mint addig. Az AAM tulajdonosától, elnökétől, Kornai Gábortól az elsők között kaptam ajánlatot. Azokhoz a célokhoz, amelyeket az új tevékenységemben magam elé tűztem, jó kompromisszumnak tűnt ez az ajánlat. Egyfajta fejlődési ívbe is pontosan belepasszol az itteni munkám. Pályám elején a Siemensnél mainframe számítógépeket adtunk el, igazán fel sem merült, hogy a szoftverrel is foglalkozni kellene, mert a megrendelőknek erre nem volt pénzük. A HP-nál komplett rendszerekkel foglalkozhattam, míg az SAP-nál már a szoftveren és a tanácsadáson volt a hangsúly. Az AAM-nél pedig a színtiszta tanácsadás a feladatom, amit rendkívül közel érzek az alkatomhoz.- Üzletfejlesztési igazgatóként mi a konkrét feladata?- Az AAM a vezetői tanácsadási piac egyik vezető vállalata Magyarországon, ezért nem nagyon hiszek abban, hogy idehaza képes lenne a társaság duplájára, triplájára növekedni. Azt gondolom, hogy olyan vezetői know-how-val tudom segíteni az AAM-et, ami a következő öt-tíz évben is reálissá teszi az eddigi növekedés folytatását. Ehhez a régiós tevékenységünket kell erősíteni és ennek a strukturális alapjait továbbfejleszteni.- Azt nem látja problémának, hogy az AAM bevételének nagy része, közel fele az államigazgatási szektorból származik?- Az AAM politikailag nem kötődik sehova sem, ezért a szektorból származó bevételei nem is ciklusfüggők. Az ebben a szférában szerzett és a társaságnál felhalmozódott tudás ráadásul már nemcsak idehaza, hanem a régióban is nagyon jól hasznosítható. Törekedni kell azonban egy egészségesebb megoszlás elérésére, több bevételt kell realizálni a termelővállalatoknál és a kereskedőcégeknél is erősebb jelenlétre van szükség.- Tavaly választották meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökének, az emberi kvalitásokon túl nyilván azért is, mert akkor még az egyik nagy német társaság magyarországi érdekeltségét vezette. Továbbra is marad a kamara élén? – A kétéves kamarai megbízatás személynek és nem pozíciónak szól. Mindazonáltal valóban úgy van, ahogy mondja, a megváltozott körülmények miatt már felajánlottam a lemondásomat. Az, hogy ezt elfogadják-e, a következő igazgatósági ülésen dől el.

Pozíciók, elismerésekVahl Tamás a magyarországi informatika egyik meghatározó személyiségeként több szakmai szervezetben tölt be pozíciót: a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke és a Neumann János Számítástechnikai Társaság elnökségi tagja. Az információs társadalom fejlesztéséért tett erőfeszítéseinek elismeréseként 2005-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.