Triplázódhat az internetes kiskereskedelmi forgalom

Tavalyelőtt 50 milliárd forint környékén stabilizálódott a netes kiskereskedelem, a Cetelem Bank számítása szerint 2010-re ez az érték 150 milliárdra nőhet. Mindez a teljes, 8 ezer milliárdos kiskereskedelmi forgalomhoz viszonyítva édeskevés, főleg ha azt vesszük alapul, hogy a csehek a világhálón már most kétszer annyit költenek fogyasztási javakra, mint a magyarok. Az előrejelzés szerint ott 2010-re a forgalom átlépi az egymilliárd eurót.

A britek csaknem kétszázszor költenek többet az interneten vásárolva, mint hazánk fiai (igaz, hatszor többen is vannak). A szigetországban a lakosság 22 százaléka a neten szerzi be a napi fogyasztási cikkeket is. Németországban százszor többet költöttek a neten, mint Magyarországon, ám ennél is többet mond, hogy a Cetelem prognózisa szerint az ottani növekmény 2010-re 135 százalékkal elérheti az 53 milliárd eurót. Az olaszok már óvatosabb duhajok a netes vásárlás terén. A brit népességnek megfelelő lélekszám mellett 2006-ban körülbelül 13-szor költöttek többet, mint a magyarok. A prognózis szerint viszont a mediterrán országokban 2010-re robbanás következik be a netes kiskereskedelmi forgalomban.

A kutatásból az is kiderül, hogy az internetes kiskereskedelmi forgalomnak nem sok köze van a háztartások internetes hozzáférési arányához vagy a nethasználati szokásokhoz. Ezt bizonyítja, hogy a britek 57 százaléka vásárol a világháló segítségével és költ kétszer annyit, mint a németek, holott ez utóbbiak 62 százaléka vallja magát netes vásárlónak. Magyarországon az összlakossághoz viszonyítva az e-vásárlók száma mindössze 12 százalék. Ennél már csak a portugál ráta kisebb – 6 százalék -, a költések összege azonban a magyarországival azonos. A Cetelem prognózisa szerint 2010-re a portugálok átlépik az egymilliárd eurós netes kiskereskedelmi forgalmat.

A magyar fogyasztó a jövőben elsősorban utazási és szórakozási szolgáltatásokat, illetve kulturális termékeket szeretne vásárolni a neten. Ugyancsak szívesen venne sportcikkeket és háztartási, szórakoztatóelektronikai termékeket. A tények azonban azt mutatják, hogy egyedül utazásra és kulturális termékre költenek az átlagnál valamivel többet a magyar netes vásárlók, de a különbség nem szignifikáns.