Kihívások elé néz az online-reklámpiac

A Deloitte Touche Tohmatsu (DTT) új elemzése szerint a technológiai iparág vegyes kilátásokkal vágott a 2008-as esztendőnek. A DTT vizsgálata megállapítja, hogy a névtelenségbe burkolózó, ismeretlen netezők kora lejár 2008-ban, hiszen az anonimitás jóval nehezebben tartható fenn a szüntelenül erősödő online-kereskedelem, illetve a gombamód szaporodó közösségi oldalak korában. Az online-hitelesítés bevezetése – noha sokak szemében a szabadságjogok megnyirbálásának tűnik – jó hatással lehet mind az üzletre, mind a felhasználók által elérhető szolgáltatások minőségére.

A globális online-hirdetési piac évi 42 milliárd dolláros iparággá duzzadt, ám idén komoly kihívásokkal kell szembenéznie – olvasható az elemzésben. Az egyik ilyen akadály a reklámkerülés, elfordulás, vagyis a fogyasztók fokozódó ellenszenve az online-hirdetési forma ellen (lásd az Index esetét a hirdetésblokkolókkal). A másik, legalább ilyen komoly tényező a felhasználókban élő, s egyre növekvő ellenérzés, amelyet az internetes tevékenységük, hálón töltött óráik agresszív nyomon követése vált ki belőlük. Lépéskényszerbe kerül tehát a reklámipar 2008-ban, hiszen meg kell találnia a módot, hogy megértesse a felhasználókkal, milyen előnyökkel jár számukra az internetes hirdetés, és hogy például ennek köszönhető a különböző digitális tartalmakhoz való ingyenes hozzáférés is a hálón. A szektornak figyelnie kell a változó szabályozást, hiszen minél sikeresebbé válik az online-hirdetési forma, annál nagyobb figyelmet fordítanak majd a szabályozó hatóságok az ellenőrzésére. Idén az online-hirdetési szektornak erős nyomásra kell készülnie a hagyományos média irányából is, ezen médiumok ebben az évben érzékelhetően erősödhetnek majd – figyelmeztet a DTT.

Az internetes technológia potenciális felhasználóit két táborra osztó digitális szakadék minden eddiginél mélyebb lehet 2008-ban. Míg ugyanis egyre többek számára válik szinte létfontosságúvá adataik digitális tárolása s az azokhoz való hozzáférés, sokan a megfelelő ismeretek hiányában egyszerűen képtelenek lesznek erre, ennek következtében jelentős akadályokba ütköznek a mindennapokban. Nemcsak a tárolt adatok mennyisége növekszik exponenciálisan, hanem a tárolt adatok értéke is. Idén egyre népesebb lesz azon felhasználók tábora, akik számítógépük élettartama alatt többet költöttek már vírusvédelemre és internetbiztonságra, mint amennyibe a gépük eredetileg került. Ez a trend ráadásul valószínűleg nem áll majd meg a személyi számítógépeknél – ugyanez a tendencia érvényesül az mp3-lejátszók, mobiltelefonok, asztali dvd-felvevők és külső tárolóegységek esetében is, mert bár ezek az eszközök különböző formátumokkal dolgoznak, közös bennük, hogy napjainkban mind értékesebb adatok tárolására használják őket.

A Deloitte vizsgálata szerint az internetes kalózkodás visszaszorítása nem feltétlenül jelenti az illegális tartalom eltűnését. Az online-kalózkodás elburjánzásának fő oka a szélessávú hozzáféréssel rendelkező háztartások folyamatosan növekvő aránya világszerte. A felgyorsult adatforgalom, a gyorsabb letöltés megalapozta a jogvédett tartalmak – filmek, tévéműsorok vagy szoftverek – illegális és tömeges terjesztését a világhálón keresztül. E téren változás várható, mert bár az internetes kalózok ellen vívott háború korántsem érkezett még a végéhez, a tartalomszolgáltatók már idén elkönyvelhetnek nyertes csatákat ezen a területen. A “digitális háború” jelenleg is két fronton zajlik. A jogtulajdonosok egyfelől a felvilágosítás eszközével megpróbálnak elébe menni a tartalmak ellenőrizetlen és jogtalan terjesztésének, másfelől pedig hatósági szankcionálással, például a szélessávú internetelérés megtagadásával, továbbá komoly bírságok kiszabásával szeretnék elejét venni a kalózkodás további térnyerésének. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a legnagyobb kihívás a tartalmakat szolgáltató médiaipar számára most az lehet, hogy meg kell mutatnia a jogtiszta termékek azon tulajdonságait, amelyek ezeket a tartalmakat a kalózverziókhoz képest messze vonzóbb alternatívává teszik a felhasználók szemében, olyanná, amelyekért fizetni is hajlandóak.2008-ban a digitális kommunikáció hangsúlyosabb és változatosabb szerepet fog betölteni életünkben, mint valaha. Új piaci szereplők jelennek meg, köztük újabb közösségi hálózatok, virtuális világok és blogok, amelyek fejlett szolgáltatásokat és értékes tartalmat kínálnak, teret adva az óriási volumenű hagyományos, illetve újabb típusú kommunikációnak is. Mindezen trendek igazolják a telekommunikációs szektor szakembereinek azon megállapítását, hogy a felhasználóknak minden eddiginél nagyobb igénye lesz az információcserére. A már említett új médiumok előtérbe kerülése ugyanakkor 2008-ban felhívhatja a telekommunikációs szektor figyelmét arra, hogy egyelőre képtelen a meglévő csatornákat jövedelmezőség tekintetében is kiaknázni. Vagyis mivel ezeken a hagyományos területeken máig nehezen realizálható a profit, a telekommunikációs cégek 2008-ban rádöbbenhetnek, hogy a bevételeknek még mindig túl nagy szeletét engedik át az új média vállalatainak.

Az internetes televízió újabb lendületet ad a hagyományos televíziózásnak.

Sokan megjósolták már a hagyományos televízió közelgő halálát, a szektor azonban általánosságban jó formában teljesít majd egész évben. A hagyományos televíziózás valószínűleg az internetes sugárzásnak köszönheti kirobbanó formáját, ami elsőre talán meghökkentően hangzik, különösen hogy az internetes tv több befolyásos elemző szerint sokkal inkább közvetlen ellenfele a klasszikus tévének. Mégis úgy tűnik, hogy a két “műfaj” egyelőre nem keveredik, s az internetes tv teljesen különálló médium marad, amelynek minősége, tartalma és közönsége is merőben eltér a hagyományosétól. Természetesen a hagyományos televíziók sem ülhetnek tétlenül: a vezetőknek olyan megoldásokat kell találniuk a két médium együttes fenntartására, amelynek során az online csatornák nem kioltják, hanem kiegészítik a hagyományos tartalmakat. Az internetes televízió számára éppenhogy jövedelmezőbb módja a piacra jutásnak az, ha kiegészíti a hagyományos televíziózást, ahelyett hogy annak konkurenseként, vele szemben próbálna utat törni magának.

Gyorsabbat, de mennyire gyorsat?Idén várhatóan folytatódik a telekommunikációban az elérhető és a „szükséges” adatátviteli sebesség körüli vita, az újabb, még gyorsabb szabványok bevezetése mellett vagy éppen ellene szóló érvek felsorakoztatása. A rendelkezésre álló adatátviteli formák jórészt kielégítik a jelenkor igényeit, ráadásul egy újabb drága, az adatátvitel gyorsítását célzó ugrás finanszírozhatósága jelenleg kétségesebb, mint valaha. A DTT előrejelzése szerint a telekommunikációs cégeknek 2008-ban meg kell küzdeniük egy dilemmával: hogyan igazolhatóak a mind újabb technikai fejlesztések költségei, ha az már érezhetően a nyereségesség rovására megy?