Informatikai váltás: nagyon sok még a nyitott kérdés

Az egészségügyi megoldásszállítók alig várják, hogy újabb fejlesztéseket indíthassanak. Az OEP utódszervezete feltehetően új funkciókat kap, amelyekre csak részben van felkészülve, fejlesztési kapacitásai a szükségesnél szűkebbnek bizonyulhatnak – jelentette ki az egyik egészségügyi informatikával foglalkozó társaság neve elhallgatását kérő vezetője. Mint elmondta, az új biztosítási rendszer egyik várható előnye, hogy ki lehet alakítani a pénztártagsággal és a szerződött egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatban álló informatikai tagsági, ellátási és szerződési nyilvántartásokat, s ezekhez megfelelő minőségbiztosítási, ellenőrzési rendszert lehet beépíteni.

Egy másik, név nélkül nyilatkozó informatikai vezetőnek inkább kérdései, mint válaszai voltak. A több-biztosítós rendszer nyilvántartások és jelentések beláthatatlan, de szabványosított halmazait jelentheti hatványozott számú szereplő felé. Kérdés, ezt ki koordinálja majd, mik a kormányzat tervei a szakmai szervezetekkel való egyeztetés formájára, az informálásra. Központi állami szervnél ehhez elengedhetetlen a felkészültség, a szakmai és infrastrukturális háttér, a konkrét tervek és a szükséges anyagi források. Bármilyen hiányosság hatalmas, a rendszer egészét is károsító káoszt okozhat.

Az egészségügyi informatikával foglalkozó magyar társaságok kiválóan felkészült szakembergárdával rendelkeznek, ezért nem lehet semmiféle fennakadás az új rendszerek időben történő elkészítésénél – jelentette ki ezzel szemben Gögge Peter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára. Mint elmondta, a kormányzattól már egy éve felkérést kaptak, hogy segítsenek az új biztosítási rendszer informatikai problémáinak megoldásában. Rendszeres a találkozó az it-cégek és az egészségügy szakembereik között – tette hozzá a főtitkár.

Sajnos, tízen-egynéhány éves szakmai pályafutásom alatt többször is volt alkalmam látni, mi történik akkor, ha a politika úgy próbál beavatkozni jól működő államigazgatási folyamatokba, hogy azok összefüggéseit nincs módja, vagy talán nem is akarja felmérni – jelentette ki egy ugyancsak neve elhallgatását kérő vállalatvezető, akinek cége már több egészségügyi projektet is megvalósított. Véleménye szerint elsősorban nem informatikai, hanem jogi természetű problémák várhatók. Jogi végzettségű OEP-es szakértők – állítja – órákig tudnák sorolni a törvény mostani állapotában feloldhatatlannak tűnő kisebb-nagyobb ellentmondásokat. Gondokat okoznak majd a szervezeti és ügyviteli átalakítások, amelyek a szereplők és szándékaik ismerete nélkül csak az utolsó pillanatban válhatnak véglegessé. Ezeknek az előfeltételeknek a teljesítése pedig szinte lehetetlen a kitűzött határidőre. A szakmai és a gazdaságossági igények szerint nem lenne szabad a jelenleg már meglévő nyilvántartásokat, azokat kezelő rendszereket leírni, s mindent a nulláról kezdve újrafejlesztetni, hiszen ezekben a megoldásokban rengeteg munka, pénz és egészségbiztosítási szakmai ismeret van. Ugyanakkor ezek nem arra készültek hogy a most tervezett struktúrát szolgálják ki – figyelmeztet a szakember. A nyilatkozó szerint további borúlátásra ad okot, hogy egy szakmai találkozón az OEP egyik informatikai vezetője úgy nyilatkozott, maga sem látja a jelenlegi körülmények között azt az OEP-es szakembergárdát, amely ilyen környezetben, ennyi idő alatt, megfelelő döntési jogkör híján végig tudna menedzselni ilyen nagyságrendű átalakítást. Körültekintő szerződéskötéssel jelentősen csökkenthető a “rendszerváltás” költsége – jelentette ki Hazslinszky Ákos, a Budai Egészségközpont informatikai vezetője. Ha ugyanis egy intézmény olyan karbantartási szerződést köt az informatikai szállítójával, amelyben a jogszabályok változásának követése is a szerződés része, akkor ezzel jelentősen mérsékelheti kiadásait. Számításaik szerint egy hozzájuk hasonló méretű és kevésbé korszerű informatikai rendszerrel rendelkező egészségügyi intézménynek akár 10-20 millió forintjába is kerülhet az esetleges hardver- és szoftverfrissítés.

A közeljövőben el kell dőlnie annak, hogy pontosan milyen szerepet szánnak az új rendszerben az OEP-nek vagy az utódjának – jelentette ki lapunknak Szirmai Ákos, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Rt. partnere, szakmai igazgató. Ha ugyanis a kifizetőhelyek és az egészségügyi szolgáltatók nem egy központon keresztül cserélik ki az információikat, akkor az új rendszerre való átállás nagyságrendekkel is nehezebb lehet, mint ha az OEP (vagy más intézmény) egyfajta központként, egységes követelményeket meghatározva bonyolítaná az információáramlást – magyarázta Szirmai.

Nem minden a pénzTársadalmi támogatottság hiányában az informatikai szektor munkájának gyümölcse sem hozhat egyértelmű elismerést az érintett cégeknek. Lehet ez az átalakítás első ránézésre akármilyen nagy üzlet, a feladat bevállalása kényelmetlen helyzetekbe sodorhatja a résztvevőket. Mint ahogy az egészségügy működésének átalakítására tett kisebb volumenű kísérletek korábban is kínos szituációkat alakítottak ki az OEP és egyes beszállítói között – jelentette ki az egyik név nélkül nyilatkozó szakember.