Kémprogramok – jobban oda kell figyelnünk, mint valaha

Újabb káros alkalmazások jelentek meg a Sunbelt Threat Research Center 2008 februárban készített toplistáján. Egyikük, a VirusHeat egyből az ötödik helyen landolt. A VirusHeat a hamis biztonsági szoftverek csoportjába tartozik, vagyis a gyanútlan felhasználó antivírusként telepíti fel magát a károkozót. Az hamis fertőzöttségre utaló biztonsági riasztásokat jelenít meg, egyúttal pedig a VirusHeat megvásárlására buzdít, amit követően a károkozók eltávolítása lehetővé válik. Hasonló módon vásárlásra ösztönöz a 9. helyen található SecurityToolbar.DesktopScam, amely a böngészőbe épül be és szintén a számítógép fertőzöttségére utaló üzeneteket tartalmazó pop-up ablakokat nyit meg, azzal a különbséggel, hogy a DesktopScam piaci forgalomban kapható, valódi biztonsági programok viszonteladását kísérli meg.

Aggasztó adatokról számol be a világ egyik legelismertebb marketing szakemberének tartott Philip Kotler tanácsadó cégének felmérése: a megkérdezettek negyedének fertőződött meg a számítógépe kémprogrammal, vagy egyéb számítógépes kártevővel az elmúlt hat hónap során. Az érintettek harmada ráadásul egyszerre több káros alkalmazást talált a gépén. Ennél is riasztóbb, hogy a válaszadók szerint legalább két napba telt, amíg sikerült megtisztítani a számítógépet, vagyis legalább 16 munkaórán keresztül kénytelenek voltak a fertőzött gépen dolgozni.

A vizsgálatban a Kotler Marketing Group arra kereste a választ, hogy miképpen befolyásolja a dolgozók teljesítményét egy-egy fertőzés, amely akadályozza, illetve rosszabb esetben ellehetetleníti a munkavégzést; vagyis milyen kimutatható veszteségeket okoz egy-egy spyware. A felmérésben megkérdezett 10-nél több, de 200-nál kevesebb számítógéppel rendelkező kis- és középvállalkozások munkatársainak visszajelzése alapján a probléma felismerése után 20%-kal csökkent a teljesítőképességük, míg a nagyobb fertőzések, felugró reklámablakok, hardveres lassulást okozó kémprogramok 32%-kal rontották teljesítményüket.

A legnagyobb problémát azonban nem a teljesítőképesség csökkenése, hanem a javítás által kieső munkaidő jelenti. A felmérésben 200 IT szakembert is megkérdeztek, akik kifejezetten kkv-knak nyújtanak szolgáltatást és rendszergazdai felügyeletet. Az átlagos javítás 2,8 órát vesz igénybe, amely alatt a dolgozók természetesen nem tudják használni a számítógépet – vagyis kényszerpihenőre voltak ítélve. A kutatás rámutat a fertőzésben rejlő huszonkettes csapdájára: vagy munkaidő alatt végzik el a javítást és ebben az esetben nem tudnak dolgozni az adott géppel, így keletkezik munkaidő kiesés, vagy munkaidőn kívül, ám ebben az esetben a javítás költségei is magasabbak lehetnek a rendszergazdák drágább óradíja miatt.

A megfelelő antivírusok és kémprogram-eltávolító szoftverek ezért egyértelműen kimutatható előnyt jelentenek, hiszen a fertőzések okozta javítási költségek, valamint a termelékenységi visszaesés „fillérre pontosan” meghatározható veszteségeit drasztikusan csökkentik, illetve szűntetik meg.