Örömmel fogadta a piac az econet opciós programját

15 százalékkal drágultak. Pedig nem ez az egyetlen ilyen opciós terv, ám a többit a befektetők nem fogadták ekkora lelkesedéssel. Közzétette rég beharangozott menedzsmentösztönző programjának részleteit az econet, amire a részvény 15 százalékos drágulással reagált. Pedig a cég nem találta fel a spanyolviaszt, csak a tőzsdei társaságok – és a befektetők – körében mostanában egyre népszerűbb ösztönzésfajtát formálta az econet fazonjára. A program lényege, hogy a részvényárfolyam emelkedésében teszi érdekeltté a kedvezményezetteket több módon is: egyrészt az árfolyam-emelkedéssel nő az opciós program keretében lehívható részvényeken elérhető haszon, másrészt amint a tőzsdei kurzus elér bizonyos szinteket, nő a lehívható papírok mennyisége is. (Hasonló rendszerben motiválja vezetőit a Rába, az Állami Nyomda és a Synergon.)Az econet esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy a kedvezményezettek akkor lesznek jogosultak az idei évre jutó részvénymennyiség felének lehívására, ha az egyhavi tőzsdei átlagár eléri a 211 forintot. További 25 százalékot 250 forint után, az utolsó negyedet pedig 300 forint átlépése után hívhatják le. A következő években ezek a szintek az előző naptári év börzei átlagárához képest 10, 20 és 30 százalékra helyezkednek majd el. A 2012-ig tartó program keretében (az alaptőkéhez viszonyítva) évi 3+2 százaléknyi részvényt osztanak ki, az előbbi mennyiséggel az econet-igazgatóság tagjait, az utóbbival a leányvállalatok vezetőit ösztönzik majd. A szükséges részvénymennyiséget sajátrészvény-vásárlással teremtené elő a cég.

Az opciós időszak a megnyílástól követő két naptári évig tart, a jogosultak ezen időszak alatt hívhatják le a részvényeket, amelyek 80 százalékára egyéves elidegenítési tilalmat kell vállalniuk. A lehívási ár alapesetben a megelőző egy hónap tőzsdei átlagára, ám amennyiben a társaság teljesít bizonyos feltételek közül kettőt (20 százalékos adózotteredmény-növekedés, 10 százalékos árbevétel-növekedés, 25 százalék alatti eladósodottság), akkor a jogosultaknak csak a vételár 90 százalékát kell kifizetniük.

Opciózik a Nyomda isAz econetéhez hasonló opciós programról szavaz majd az Állami Nyomda közgyűlése is. Ott az alaptőke kicsivel több mint 5 százalékára szerezhetnek opciót a cégvezetők, amennyiben az árfolyam – egy feltételezett tizedelés után – eléri az 1800, a 2100 és a 2500 forintot.

Másik program indul a MolnálÚj menedzsmentösztönző programról szavaz a Mol április 23-i közgyűlése is, amely jelentősen különbözik majd az olajcégnél eddig működő motivációs rendszertől. A korábbi, átváltoztatható kötvényekre épülő programra nem is hasonlító ösztönzési rendszert tesz az igazgatóság a részvényesek elé. (A régi szó szerint milliárdossá tett jó néhány felső vezetőt, mivel öt évvel korábban még 6 ezer forint alatti részvényáraknál indult és idén befejeződik.) Az új rendszerben a Mol igazgatósági tagjai úgynevezett hozzáadottérték-alapú javadalmazásban részesülnének, amely független a részvényárfolyamtól, és becsléseink szerint évente és személyenként legalább százmillió forint körüli összeget jelent. A pontos összeget nem tudhatjuk, mivel az olyan változóktól függ, amit a Molnál számolnak majd ki. Lényege egyébként az, hogy bizonyos módszerrel kiszámolják a Molnál befektetett tőke költségét és az ezenfelül elért eredményt ismerik el részben az adott évre, részben az adott évet megelőző három évre. Úgy tűnik, a rendszer a korábbinál kevésbé gáláns az igazgatókkal, viszont nem a részvényárfolyam, hanem a társaság eredményességének növelésében teszi érdekeltté őket.