Az európaiak több mint fele rendszeres internethasználó

Az európaiaknak már több mint fele az internet rendszeres használója, 80 százalékuk rendelkezik széles sávú internetes kapcsolattal és a közszolgáltatások 60 százaléka hozzáférhető az interneten keresztül. Az iskolák kétharmada és az orvosok fele használ gyors internetes hozzáférést – írta az Európai Bizottság magyarországi képviselete. A bizottság jelentése szerint ezek az i2010, azaz az Európai Unió 2005-ben jóváhagyott, a digitális technológia által vezérelt növekedési és foglalkoztatási stratégia terén elért eddigi eredmények. 2007 óta a tagállamok mindannyian strukturális reformjaik egyik legfőbb eredményének tartják az itc (információs és kommunikációs technológia) terén elért fejlődést. Ezzel párhuzamosan az európai intézmények az online szolgáltatások egységes piacának kialakítására bátorítottak és növelték a kutatásra fordított forrásokat. A határokon átnyúló kommunikációs szolgáltatásokat előmozdító egységes távközlési piac kialakulása azonban még az elején tart.

Viviane Reding (képünkön), az EU információs társadalmi és médiaügyi biztosa szerint különösen jó hír, hogy ma az EU vállalkozásainak 77, iskoláinak 67 és orvosainak 48 százaléka részesül a gyors, széles sávú hálózati csatlakozás előnyeiben. Mindazonáltal az EU egyes részei még mindig hátul kullognak, és nincsenek teljesen rákötve az internetes hálózatra. Ezért az unió minden országának keményebben kell dolgoznia a felzárkóztatásért, hogy erősítse a határokon átnyúló kommunikációs szolgáltatásokat, valamint azokat a szolgáltatásokat, amelyek a vidéki és a félreeső térségekbe is eljutnak.

A jelentés tanúsága szerint az Európai Unió “i2010 – európai információs társadalom a növekedés és foglalkoztatás érdekében” (IP/05/643) címet viselő itc-stratégiája kezd eredményeket hozni. 2007-ben az internet az EU-ban közel 40 millió új rendszeres használót vonzott (ma 250 millióan vannak). Az elmúlt öt évben az itc nagy hatást gyakorolt a közszolgáltatásokra, különösen az oktatás és az egészségügy online-osítása révén: ma már az európai iskolák több mint 98 százalékának van internetkapcsolata, méghozzá kétharmaduknak széles sávú, holott 2001-ben ez a szám majdnem nulláról indult. Az egészségügyi ágazatban ma már az orvosok 57 százaléka (2002-ben 17) elektronikus úton küldi és fogadja a betegek adatait, és 46 százalékuk (2002-ben 11) elektronikus úton kapja meg a laboratóriumi eredményeket. 2007-ben az európai uniós vállalkozások 77 százalékának (2005-ben 62) volt széles sávú internetes kapcsolata és 77 százalékuk (2005-ben 70) használja az internetet banki ügyletek lebonyolítására.

Ugyanakkor az európaiak közel 40 százaléka egyáltalán nem használ internetet; ez az arány 69 százaléktól (Románia), 65 százalékon (Bulgária) és 62 százalékon keresztül (Görögország) 13 százalékig terjed (Dánia, Hollandia). Az új online-technológiák használatának bátorítására a bizottság még 2008-ban az EU-felhasználók digitális jogai és kötelezettségei címen útmutatót fog közzétenni.

Míg néhány országban – Ausztria, Cseh Köztársaság, Málta és Portugália – a vállalkozásokat érintő alapvető közszolgáltatások 100 százaléka intézhető online módon, addig mások hátul kullognak (Bulgária 15, Lengyelország 25, Lettország 30 százalék). A bizottság ezért májusban nagyszabású projekteket fog indítani az olyan páneurópai közszolgáltatások támogatására, mint a határokon átnyúló elektronikus személyazonosítás vagy az elektronikus aláírás.

A bizottság i2010 jelentése megtalálható: http://ec.europa.eu/i2010