Peking cenzúrázza az internetet az olimpián?

A téma a közelmúltban lezajlott tibeti véres események miatt vált ismét aktuálissá – Pekingből rendszeresen blokkolják az elérést számos külföldi hírportál és blog felé. A korlátozott internetelérés nagyon rossz fényt vetne a házigazdákra, a sajtó számára ugyanolyan körülményeket kell biztosítani, mint az eddigi játékokon – jelentette ki a USA Today-nek Kevan Gosper, a tárgyalódelegáció alelnöke. Kínát ráadásul köti a házigazda-státusából fakadó kötelezettség is, miszerint biztosítania kell a helyszínen dolgozó mintegy harmincezer újságíró számára az internet szabad elérését. Kína tavaly októberben ennek megfelelően egy évre feloldotta a legtöbb korlátozást, ám a tibeti lázadást követően ismét blokkolni kezdett számos weboldalt. A külügyminisztérium szóvivője, Jiang Yu elismerte, hogy a kormány letilt bizonyos oldalakat, és nem erősítette meg, hogy ezeket a tiltásokat feloldanák az olimpia idejére.

Az internetes köznyelv Nagy Kínai Tűzfalnak hívja az 1998-ban indult, 2006-ban működésbe lépett Aranypajzs Projektet, melyet a kínai kormány dolgozott ki. A nagyszabású programnak csak az előzetes költségei 800 millió dollárt tettek ki – ennek eredményeként viszont a kínai kormány ip-címek blokkolásával, webcímek szűrésével, domainnevek letiltásával vagy akár az internetkapcsolat megszakításával is korlátozhatja az internetezőket. A cenzúrázott tartalmak közé tartoznak a demokráciával, rendőri brutalitással, a Tienanmen téri vérengzéssel, szólásszabadsággal foglalkozó oldalak, többek között a Yahoo! Hong Kong, a Voice of America vagy BBC News, igaz, az utóbbira vonatkozó tiltást időlegesen feloldják. Elérhetetlen minden olyan oldal, ahol a központi hatalommal szemben álló vélemények korlátlanul jelenhetnének meg, például a YouTube, a Wikipedia, vagy az olyan blogszolgáltatók, mint a Blogspot vagy a LiveJournal. A tajvani média teljes egészében le van tiltva, akárcsak a dalai lámával és a tibeti függetlenséggel foglalkozó site-ok. Természetesen cenzúra sújtja a pornográf oldalakat is.

Különösen érdekes a keresőprogramok helyzete – a nemzetközi keresők, mint a Google.cn vagy a Yahho.cn, és a kínaiak, mint például a Baidu letiltják az illegális keresőszavakat. A kínai Google-n a következő üzenet jelenik meg, ha “tiltott” kifejezésre próbál rákeresni a felhasználó: “A helyi törvények szerint az alábbi tartalom nem megjeleníthető”. A vállalatot emiatt természetesen világszerte számos kritika éri – az óriási kínai piacot azonban nem tudták feláldozni a cenzúrázatlan tartalom oltárán. A Google azzal védekezik, hogy így legalább a kínai kormány nem tiltja le a teljes keresőprogramot, ahogy történt például 2002-ben. A Nagy Kínai Tűzfal áttörésére ugyanakkor számos kísérletet tesznek a felhasználók – a teljes tiltás idején az egyik legismertebb ezek közül a Google-motorhoz rendkívül hasonló “tükörprogram”, az elooG volt. Az internetezőknek itt visszafelé kellett beírniuk a keresett szavakat, hogy a kívánt tartalomhoz jussanak, mely szintén visszafelé írottan jelent meg. nA kínai kormány ip-címek blokkolásával, webcímek szűrésével, domainnevek letiltásával vagy akár az internet­kapcsolat megszakításával is korlátozhatja az internetezőket.