Lassul az e-közigazgatás fejlődése

– A Ket bevezetése, általában a hazai és az európai uniós törvényi szabályozás milyen hatással van és lehet a jövőben a DMS-piacra Magyarországon?- Irány- és példamutató lehet a kormányzati elektronikus ügyintézésre való törekvés, még a privát gazdasági szegmens számára is. Azonban a privát gazdaság számára lényegesen fontosabb szempontok a működés hatékonyságának növelése, az ügyfélközpontú szolgáltatások színvonalának, és ezzel a versenyképesség emelése. A kormányzati szférában is nyilvánvaló az a törekvés, hogy egységessé és átláthatóbbá tegyék az állami szektorban működő hivatalok, szervezetek működését. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. tv., közismertebb nevén a Ket, fontos, nélkülözhetetlen alapja az elektronikus kormányzati munka és ügyintézés megteremtésének. – Mi az oka a törvény hatályba lépésének közel hároméves halasztásának?- Erről a kormány illetékeseit kellene megkérdezni.- Okoz-e kárt, és kinek, a folyamatos halasztgatás?- Egyértelműen nem előnyös. Nemcsak a kormánynak nem, hogy az e-közigazgatás megvalósítása lassul, hanem az állampolgárnak is, hiszen nem tud gyorsan, hatékonyan elektronikusan ügyet intézni. A vállalati szférának közvetve nem előnyös, hiszen munkavállalói kizárólag munkaidőben tudnak hatósági ügyeiket elintézni, ami munkakieséssel jár. Úgy gondolom, hogy a hatékonyan és költséghatékonyan működő, szakmai alapokra helyezett profi bürokrácia kialakításához elengedhetetlen az e-közigazgatás megvalósítása, és ezen belül az elektronikus irat- és dokumentumkezelés, valamint az e-ügyintézés. Az e-ügyintézés kapcsán még egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet, ez a munkafolyamatok újragondolása, racionalizálása, szabályozása. Ez az igazi kulcsfeladat, hiszen bármilyen “csodaeszközt” is vásárolna a kormányzat az csak egy eszköz marad, a lényeg a meglévő folyamatok átgondolása, a párhuzamosságok kiszűrése, a kontroll- és döntési pontok és körök megfelelő meghatározása, valamint a folyamatok ennek megfelelő újraszabályozása. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen folyamat-újraszabályozás, amennyiben annak jó a kivitelezése, úgy legalább, konzervatívan is becsülve 13-15 százalék hatékonyságemelkedést eredményezhet. – A dokumentummenedzsment-piacon (DMS) a multinacionális cégek megoldásai mellett több magyar megoldás is versenyez. Van-e ennek a versenynek árcsökkentő hatása?- A multinacionális cégek termékeinek megjelenéséhez már hozzászokott a piac. Természetesen olyan jelenségek is felütötték a fejüket, mikor is egy multinacionális vállalat a dokumentummenedzsment-piac megszerzése érdekében, más tevékenységéből származó árbevétel és fedezet rovására piacot akar vásárolni, keresztfinanszírozással olyan irreálisan alacsony árakat ad, amivel nem lehet versenyezni. Sajnos a mai gazdasági helyzetben elsősorban az ár dönt, így ezen cégekkel egy magyar középvállalat, amelyik minőségi szolgáltatásaiból él, nehezen veszi fel a versenyt. A másik, sajnos bevett eljárás, hogy a kezdő alacsony ár mellett valaki bejut egy ügyfélhez, az alacsony árért az ügyfél nem azt kapja, amit szeretne. Azonban mindeközben a döntés-előkészítők és döntéshozók olyan egyirányú utcába kerülnek, hogy a projektet már nem tudják politikailag megbuktatni, így nem marad más, mint további külön megrendelésekkel bővíteni a projektet addig, amíg a végén hozzávetőleg az eredeti ár két-háromszorosát is kifizetve, végre megkapja az ügyfél azt, amit eredetileg is szeretett volna. Mindezekből a tanulság, hogy a kezdetekben olcsó ár általában a végére legalább a duplájába kerül.- Milyen tendenciák észlelhetők a DMS-piacon?- A privát gazdaság és az állami szektor tekintetében is nagyon komoly piaci igény érezhető és várható a következő két-három évben. Természetesen az igények különbözőek, de elmondható, hogy a magyar középvállalattól felfelé, és a központi államigazgatási szerveknél olyan integrált ügykezelő rendszer irányába mozdult el a piac, amely túlmutat a klasszikus irat- és dokumentumkezelésen, és a fő hangsúlyt a folyamatirányított ügykezelésre teszi. A Montana pontosan ebből a megfontolásból fejlesztette ki a MonFlow grafikus felület alatt futó konfigurálható munkafolyamat támogató rendszerét, amely standardizált eszközrendszerrel biztosítja, hogy a folyamatosan változó hatásköröket külön, fejlesztői tudás bevonása nélkül is tudja módosítani az ügyfél. Fontos megemlíteni, hogy a MonFlow azon kevés sikertörténetek egyike, amit a GVOP-1.3.3. gazdaságfejlesztő operatív program keretében fejlesztettek ki. A jövőt illetően elmondható, hogy a verseny átalakul. Alapvetően érezhető a termékek két csoportra oszlása. Az egyik csoport kifejezetten az iratkezelésre összpontosítva egyszerű nyilvántartási funkciókra korlátozódik, míg az úgynevezett komplex vagy nagy megoldások az integrált ügyviteli rendszerek összetett funkcionalitású, modulárisan felépített integrált megoldásának irányába mutatnak.