Újra betömnék a digitális szakadékot

Az együttműködő felek újabb kísérletet tesznek a magyarországi digitális szakadék – mindeddig sikertelen – betömésére.

Május 19-én a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, az Országgyűlés IKT Albizottsága, a parlamenti pártok képviselői, és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány együttműködési megállapodást írtak alá a Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére (TITAN) program felkarolásáról. A TITAN kidolgozását a MEFIT a GKIeNET Kutatás a magyar munkaerő it-felkészültségéről című anyagának tanulságait felhasználva kezdte meg. A kutatás szerint a magyarországi munkavállalók az informatikai felkészültség tekintetében erős lemaradásban vannak európai társaikhoz képest (lásd táblázat). A TITAN felnőttképzési programot a MEFIT tagjai és szakértői – folyamatos egyeztetésben a kormányzati szakértőkkel – a nyári hónapokban dolgozzák ki részleteiben, annak érdekében, hogy 2009 elejétől indulhassanak a képzések. A célkitűzés: öt év alatt több mint egymillió magyar állampolgár képzése. A program három nagy csoportra osztja a társadalmat it-tudásuk fejlettsége és a fejlesztési igények szempontjából: tartalmaz it-szakember-képzést, vállalkozások döntéshozóinak digitális gazdaságra történő képzését, és széles munkavállalói rétegek foglalkoztatását, jobb munkalehetőségeit elősegítő felhasználói képzéseket. Az elmúlt években számos jelentés mutatott rá arra, hogy Európa egyre komolyabb mennyiségi és minőségi gondokkal küzd a munkaerő informatikai képzettsége terén. Ez azzal fenyeget, hogy mind a magyarországi, mind az európai növekedés egyik legfontosabb visszatartója az informatikai képzettségek hiánya. Az EU ezért az európai munkavállalók, a kormányzatok, az oktatás szereplői és az iparág együttműködését szorgalmazza.

LemaradóbanAz élethosszig tartó tanulás tekintetében a magyar munkavállalók az európai rangsor vége felé kullognak.

A számítógépet használó dolgozók 70 százaléka semmilyen informatikai jellegű képesítéssel nem rendelkezik.

Hiányos a kkv-k képzési kultúrája: a tíz fő feletti vállalatok 2007-ben átlagosan 300 ezer forintot fordítottak alkalmazottaik továbbképzésére.

A gazdasági dekonjunktúra a magyar cégek esetében mind a képzési költések, mind az it-szakemberek felvételében problémát okoz, ez tartósítja a lemaradást.

A magasan képzett szakemberek a naprakész tudást gyártói képzések révén szerzik meg – ezek magas ára szűk keresztmetszet a kkv-szektornak, a tudásbeli lemaradás újratermelődik.

A képzések gyakorlati tartalma csekély és igen kevéssé jelentkeznek bennük a piaci elvárások.Forrás: GKIeNET