Engedett a T-Mobile: olcsóbb lesz a barangolás

A lépés az Európai Bizottság azon fenyegetésének eredménye, hogy hatósági szabályozással fog beavatkozni, amennyiben a mobilszolgáltatók önként nem hajlandóak az európai barangolási díjaik megvágására. Továbbra is kétséges azonban, hogy Brüsszel elégedett lesz-e a belföldi árakat továbbra is egy nagyságrenddel meghaladó összegekkel – írta a HWSW.hu.

Korábbi ígéretéhez híven a T-Mobile ma közölte, hogy július elsején egységesen bruttó 50 forintra csökkenti a 100 kilobájtos adatforgalmi egységek árát az Európai Unió tagállamaiban, Norvégiában, Liechtensteinben és Izlandon. A korábbi díjak 120 és 300 forint közé estek, vagyis az árcsökkentés közel 60 százalékos, ugyanakkor továbbra is mintegy 10-500-szor magasabb a belföldi csomagokban megvásárolható adatforgalom díjánál. A Vodafone egy 24 órás csomagot vezetett be tavaly novemberben, mely 3000 forintért 50 megabájtot kínál, e felett azonban gyakorlatilag ismét a tolerálhatatlan a megabájtonkénti 1000-2000 forintos költségével.

A SciamuS telekommunikációs tanácsadó cég szerint költségoldalról sem indokoltak a roamingdíjak, az ár nem lehetne több a belföldi 110 százalékánál, maximum másfélszeresénél. A SciamuS szerint a napi csomagok alkalmazása ésszerű lépés lenne, ennek reális ára nettó 300–500 forint, mely a tanácsadó javaslata szerint 100 megabájtnyi adatot kellene tartalmazzon. Ezt túllépve nettó 12 forintért tölthetnénk le egy megabájtnyi adatot 10 kilobájtos egységekben számlázva — ez a T-Mobile július elsejétől életben lépő díjazásával 512 forint lesz.

Igaz, a hazai T-Mobile védekezhet például azzal, hogy az előfizetési díj nélküli csomagjában több mint kétszer drágább az adatforgalom, hiszen ott 100 kilobájtért 125 forintot kell kicsengetni. Igaz, ez gyakorlatilag egy halott konstrukció, egyetlen célja, hogy a havidíjas csomagok felé tereljen, ahogyan az olcsóbb csomagok is erőteljesen igyekeznek a drágábbak felé vinni az előfizetőket: a havi 1990 forintos csomagban huszonötször drágább 1 megabájt mint 5790 forintosban. Az alacsonyabb havidíjú, leginkább wapozásra és e-mailezésre alkalmas csomagokhoz viszonyítva is 12-20-szoros árkülönbséget tapasztalunk azonban a roaming díjaknál, ha a keretbe foglal adatmennyiséghez viszonyítunk, és 2,5-5-szöröset a keret túllépését követőben.

Viviane Reding infotársadalmi EU-biztos az év elején, a Barcelonában megrendezett Mobile World Congress rendezvényen intézett ultimátumot az európai mobil távközlési iparnak: július elsejéig lépniük kell a mobilszolgáltatóknak a külföldről indított SMS-ek és adatkapcsolatok árának csökkentésében. A Bizottság szerint ezek a szolgáltatások külföldön sem lehetnek jóval drágábbak, mint ha saját hálózatban vennénk igénybe őket. “A nagyobb roamingdíjakat alá kell támasztaniuk a szolgáltatóknak többletköltségekkel. Ha nem tudják, ezeknek el kell tűnniük” — mondta akkor. A határidő lejártát követően a Bizottság megvizsgálja a szolgáltatók lépéseit, és az alapján dönt, kezdeményez-e lépéseket.

A T-Mobile lépése Reding korábbi fenyegetésének eredménye. Reding korábban azzal szerzett hírnevet magának szélesebb rétegekben, hogy megelégelve a töredezett európai távközlési piacot jellemző kóros versenyhiányt, tavaly hatóságilag csökkentette az európai roaming hanghívások díjait, milliárd eurókat húzva ki a mobilkommunikációs cégek zsebéből, amit részben vagy akár teljesen ellensúlyozhat a forgalomra ható pezsdítő hatás. A hangroaming letörését követően a biztos figyelme az adatkommunikáció felé fordult, melyet hasonló aránytalanságok sújtanak, és gátolják az Unió gazdasági versenyképességét, vélik Brüsszelben. Mint tavaly novemberi budapesti látogatása alkalmával Reding fogalmazott, “a nagysebességű szélessáv a fejlődés alapfeltételévé válik”.

A mobil internetezés rendkívül gyorsan terjed, és a jövőbeni hálózatfejlesztésekkel várhatóan keményen megszorongatja vezetékes piacot, ahogyan a hanghívások esetében megtörtént — ennek természetes következménye az adatroaming iránti növekvő igény. Magyarországon konzervatív becslésekkel is 300 ezer fölé tehető a mobil szélessávú, vagyis 3G/HSDPA hálózatokat használó előfizetők száma. A Berg Insight szerint összesen tavaly 8,4 millió notebook rendelkezett mobil szélessávú kapcsolattal, öt éven belül pedig ez a szám 49 millióra duzzad becslése szerint. A szintén a területre szakosodott ABI Research úgy kalkulál, 2013-ban már mintegy 12 millió előfizető fog csüngeni az akár több tíz megabites letöltési sebességeket kínáló, kvázi negyedik generációs LTE-mobilhálózatokon. Az UMTS-előfizetők száma Európában nemrég meghaladta a 100 milliót.