Idén kiírnák az új mobilpályázatot?

(Egy ideje talonban van a negyedik frekvencia; az NHH korábban megpróbálkozott ennek “értékesítésével”, de a pályázat akkor nem hozott eredményt, így a Vodafone 1999-es megjelenése óta háromszereplős a piac. Úgy tűnik, az NHH vezetői szerint némileg változott a piaci környezet, ami elvezethet az újabb tendereztetés sikeréhez.) Az NHH július 16-án nyilvános meghallgatást tart “versenyélénkítés a magyarországi távközlési szektorban, új mobilhálózati és virtuális szolgáltatók megjelenésének lehetősége” témakörben, s ennek előkészítő anyagában az előbbieken túl is szerepel, hogy egy új piacra lépő számára 2008 végétől szabad blokkok válnak elérhetővé a 450 MHz, 900 MHz GSM (később UMTS is), 1800 MHz és 2100 MHz UMTS frekvenciasávokban, és 2009-től a 2,3 GHz-es sávban is lesz kiadható blokk (alternatív) WIMAX szolgáltatások nyújtására. Az egykori analóg mobilszolgáltatáshoz használt 450 MHz, illetve a 2,3 GHz-es sávban kiadott licencek nyomán elsősorban a fix szélessávú adatszolgáltatások piacán élénkülhet a verseny, ami a vezetékes internetszolgáltatások piacára is hatással lehet. Emellett – korlátozottan – a mobiltávközlési piacot is befolyást gyakorolhatnak.

Az NHH, miközben figyelembe veszi az inkumbensek – vagyis az egykori monopolszolgáltatók – befektetői és beruházásaik védelmét, úgy kívánja alakítani a szabályozási környezetet, hogy az az új piacra lépők számára is vonzóvá válhasson és beruházásokra ösztönözzön.

Míg korábban a mobilszolgáltatók szerint a piac nem bírt volna el még egy UMTS-szolgáltatót, addig ezzel ellentétes elképzelést képviselt például az Invitel, illetve a PanTel és a UPC is. Az NHH legutolsó publikált adatai szerint április végén csaknem 11,5 millió előfizetés volt Magyarországon, s a T-Mobile piaci részesedése 44,2, a Pannoné 35,0, míg a Vodafone-é 20,7 százalék. Azt egyelőre nehéz megbecsülni, hogy egy újabb szereplő miként tudná átrendezni a piacot.

Többen tettek bejelentést a hírközlési fogyasztói jogok képviselőjénél (hfjk) amiatt, hogy bár folyamatosan Magyarországon tartózkodtak, a mobiltelefon-szolgáltatójuk hívásfogadási díjat számlázott ki számukra, holott nálunk ez a szolgáltatás díjtalan – mondta Takács Péter, a hfjk képviselője egy mai tájékoztatón. Ennek pedig az áll a hátterében, hogy az országhatár mentén, átlagosan körülbelül 15 kilométeres sávban, a szomszéd ország szolgáltatói „átnyúlnak”, s ha az adott ponton az adott pillanatban a magyarországi szolgáltató jelénél erősebb a külföldi sugárzása, akkor az automata hálózatkeresőre beállított mobilok átállnák a külföldi szolgáltató hálózatára, s ebben az esetben (a hívás fogadásakor) valójában egy roaminghívás jön létre, aminek percdíja akár 71 forint is lehet.