Az oroszok az Interneten is támadnak

Sajnálatos esemény árnyékolta be a huszonkilencedik, pekingi dopping-erőpróbát: Oroszország a múlt hét végén fegyveres konfliktusba keveredett Grúziával. A nagy medve déli szomszédja azzal vívta ki Medvegyev (és közvetve Putyin) haragját, hogy az országához tartozó Dél-Oszétiában megpróbálta helyreállítani az alkotmányos rendet. Oroszország ugyanis a Szovjetunió felbomlása után nem sokkal orosz állampolgárságot adott a dél-oszéteknek, hogy ezzel is gyengítse Grúziát. A terület gyakorlatilag az elmúlt másfél évtized alatt csak névleg volt a kisebbik állam része; ugyanakkor a nemzetközi megállapodások, Oroszország által is elismert határszerződések szerint integráns részét képezte Grúziának. A grúzok megpróbálták teljesen visszafoglalni Dél-Oszétiát (fegyverrel is), minek következtében Moszkva azonnal mozgósította csapatait. Ennek eredményeként a szóban forgó terület (és Grúzia észak-nyugati része, a szintén szakadár régiónak számító Abházia) teljes mértékben kikerült a grúzok irányítása alól – hogy finoman fogalmazzunk.

Mindez önmagában nem kívánkozna egy IT-újság hasábjaira, de annak megértéséhez mindenképpen szükséges, hogy miért is indított Oroszország összehangolt cybertámadást déli szomszédja ellen. A Nagy-Britanniában tevékenykedő grúz nagykövetség állítása szerint az orosz medve a kis ország website-jait támadja, összhangban a fegyveres akciókkal. A követség szóvivőjének közlése szerint a hétvége óta rengeteg grúz weboldal elérhetetlenné vált, „köszönhetően” az oroszok szolgáltatásmegtagadásra (DoS) irányuló támadásainak. „Grúzia jelenleg azon dolgozik, hogy átirányítsa webes forgalmát.” – közölte a szóvivő.

Pikantériája a helyzetnek, hogy a grúzok egyelőre vizsgálják az esetet, száz százalékos bizonyítékot még nem tudnak felmutatni arról, hogy valóban az oroszok tehetők felelőssé az online eseményekért. „De ki más lehetne?” – tette fel a költői kérdést a szóvivő, és valószínűleg igaza van: ugyan ki másnak lenne érdekében egy ország szinte komplett webes infrastruktúráját elérhetetlenné tenni, ha az adott ország éppen háborúban áll egy másikkal, mint az ellenségnek.

És nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy nem ez az első nagyszabású webes támadás az oroszok részéről. Tavaly Észtországra csapott le a szláv cyberroham, bár akkor nem (sem?) ismerte el a vezetés, hogy hivatalosan szabad utat adott volna ilyen akció végrehajtására. Mint ismeretes, az oroszok tiltakozását egy, az észt fővárosban, Tallinban álló szovjet emlékmű elmozdítása váltotta ki. Bővebben itt.