Korábban három magyar cég (az Open SKM, az ULX és a Multiráció) támadta meg a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ám kifogásukat a döntőbizottság elutasította. Az elutasító határozatot a Közbeszerzési Tanács versenyügyekért felelős tagja, Morvayné Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal által delegált tag támadta meg felperesként a bíróságon.
A KSZF képviselője a bíróságon kifejtette: a Microsoft nevét, illetve a szoftverrel egyenértékű meghatározást azért kellett leírniuk, hogy a pályázóknak egyértelmű legyen, milyen terméket várnak el tőlük. A meghatározás ilyen leírása pedig azért elkerülhetetlen, mert a szoftverekre nincsenek nyilvánosan hozzáférhető, teljes körű szabványok és egyéb műszaki leírások. Az FB is úgy ítélte, hogy a kiírás megfelelt a KSZF irányadó rendelkezéseinek, és megállapította: a szoftvergyártó nevesítése szükséges volt ahhoz, hogy pontosan meghatározzák, milyen, azzal egyenértékű programok beszerzéséről van szó. A meghatározás nem sérti a versenyt, mert más, azzal egyenértékű szoftver is versenyezhetett a közbeszerzés során. A bíróság a felperest (amely biztosan megfellebbezi az ítéletet) kötelezte, hogy az alperesnek 60 ezer forintot, illetve az alperesi beavatkozó részére 40 ezer forint perköltséget fizessen.