Még mindig sok az adatvesztés

Korunk vállalatainak számítógép-függősége meglehetősen fenyegetőnek is tűnhet, ha belegondolunk, hogy mi történik mondjuk egy áruházzal, ha valamiért leáll a számítógépes rendszer. Jobb esetben csak kígyózó sorok, türelmetlen vásárlók százai, ezrei, súlyosabb esetben komoly veszteségek, anyagilag és a cég image-ét tekintve egyaránt. De sorolhatnánk ennél jóval súlyosabb példákat más jellegű iparágakból is.

Nem csak egy bankban áll meg a munka, ha adataik nem elérhetőek. Gyártók, kereskedők, szolgáltatók kritikus folyamatai is adatokra támaszkodnak, és minden kiesett perccel nő a vállalat vesztesége. Minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb a függése: könyvelés, raktárkészlet, ügyfél adatok, amelyeket mind-mind elektronikusan tárolunk. Sok vállalati adat tárolása iparági vagy egyéb szabványok, törvényi elvárások vagy EU-s elvárások szerint szabályozott. De legalább ilyen erős kényszert jelentenek a vállalati belső elvárások, hiszen az üzletmenetnek, a profittermelő képességnek folyamatosnak és biztonságosnak kell maradnia.

Az adatvesztés pedig ma is legalább ugyanolyan valószínűséggel következik be, mint régebben: többnyire természeti katasztrófa, emberi mulasztás vagy hardverhiba okozza. Az adattároló eszközök minősége semmivel sem jobb, sőt, az árverseny miatt sokszor rövidebb életű egy mai átlagos adattároló, mint 10-15 évvel korábban. Igaz, ma számos kifinomult szoftver- és hardvermegoldás létezik az adatvesztések kivédésére, de a legjobbak drágák, az egyszerűbbeknél pedig szintén problémás lehet a megbízhatóság. És persze a legtöbb esetben ott van a legjelentősebb kockázati tényező: az ember, aki ezeket a rendszereket kezeli, karbantartja.

Adatvesztés volt, van és lesz is
Ha bekövetkezik, akkor már csak az a kérdés, hogy mennyi idő alatt lehet helyreállítani a normális működést. A legkézenfekvőbb megoldás a biztonsági mentések használata, azonban ezek számos esetben használhatatlanok vagy pont akkor nincs mentés, amikor kellene. És ez az a pont, ahol már csak az adatmentés segíthet. Nem mindegy azonban, hogy milyen szolgáltatást veszünk igénybe. Mivel az adatvesztést elszenvedő számára ennél a pontnál már egyre sürgetőbb a dolog, és erősen zsebre megy, érdemes jól megfontolni, hogy hol és mivel akarunk vagy tudunk spórolni. Annál rosszabb ugyanis egy ilyen helyzetben nem történhet, mint hogy kiderül: az adatok nem menthetők.

Mi az előnye, ha bizonytalan kimenetelű próbálkozás helyett professzionális adatmentő céghez fordul a vállalat? Három pontban össze lehet foglalni:
1. Minden próbálkozással csökken a visszaállítás esélye.
2. A próbálkozásokkal elfecsérelt időt a specialisták a valódi mentésre használták volna.
3. Minden kiesett idő veszteséget termel a vállalatnak.

Szekeres Gábor, a Kürt Zrt. adatmentés üzletágának vezetője hozzátette: „Az elmúlt néhány év során valóban egyre több közepes és nagyvállalat kereste meg a Kürtöt ezzel a problémával. Tapasztalatuk szerint egy adatvesztés után átlagosan 24-48 óra telik el, amíg a „cégvezetés” az informatikai felelősöket arra kéri fel, hogy forduljanak specialistához. Ez idő alatt saját erőből próbálják az adatokat visszaállítani.” A szakértő elmondta, hogy – reagálva erre a piaci igényre – a KÜRT komplex, kifejezetten vállalatokra kifejlesztett adatmentési megoldást kínál, amelyben 90%-os visszaállítási sikerességet garantál. A hosszú távú kapcsolatra épülő üzleti modell lényege a gyors hibabejelentés, az azonnali reakció és a rövid határidejű mentés. (A szolgáltatás az év minden napján elérhető.)

Az eredmény: az üzletvitelhez nélkülözhetetlen adatok elérésében 5-10 nap helyett csak 1-2 nap kiesés, az amatőr próbálkozások elkerülésével pedig nagyságrendekkel nagyobb esély a sikeres mentésre. Mindezzel a veszteségek és a kockázatok radikálisan csökkenthetők adatvesztés esetén.

Ez a vállalati szolgáltatáscsomag korábban csak Nyugat-Európában volt elérhető, de a fokozódó igények miatt a Kürt már a hazai piacon is bevezette.