A BellResearch elemzőinek egyik fő megállapítása szerint az elmúlt évben 2006-hoz képest körülbelül 10-20 százalékkal csökkent a fővonalak száma az intézményi szegmensben; az állomány fogyása ellenére a penetráció továbbra is közel teljesnek tekinthető ebben a körben. A hagyományos vezetékes telefonszolgáltatást az összes központi költségvetési és önkormányzati intézmény igénybe veszi, míg az oktatási és egészségügyi szegmensben 99 százalékos az elterjedtség. A fennmaradó egy százalék a vezetékesről teljes mértékben kábeltelefonra váltott.
A hagyományos vezetékes telefonszolgáltatás elsősorban az analóg technológia segítségével bonyolódik le: a költségvetési intézmények 70 százaléka rendelkezik legalább egy analóg vonallal, míg ugyanez az arány az isdn2 technológia esetében csupán 58 százalékos. A központi költségvetési forrásokból gazdálkodó intézmények több mint kétharmada már rendelkezik digitalizált telefonvonallal, míg ugyanez az egészségügyi szférában a szervezetek csupán feléről mondható el. A BellResearch kutatói a jelentésben a közvetítőválasztásos vezetékestelefon-szolgáltatás elterjedtségét is vizsgálták. A távközlési költségek csökkentésének ezt a módját az elsősorban önkormányzati forrásokból gazdálkodó intézmények alkalmazzák. Az elmúlt évben mintegy 4-7 százalékkal emelkedett 2006-hoz képest azok aránya, akik előfizettek valamelyik közvetítőválasztásos szolgáltatásra. Ez a növekedés az üzleti szférával ellentétes piaci folyamatot mutat, ahol 2007-ben csupán 14 százalékos volt ez a penetráció, és az egy évvel korábban mérthez képest csökkent – mutatnak rá a kutatók. A különbség fő oka feltehetően a költségvetési intézmények – főként a kevésbé jól finanszírozott önkormányzati, oktatási és egészségügyi szervezetek – fokozottabb árérzékenységében keresendő.
A kábeltelefon-penetráció jelenleg még igen alacsonynak tekinthető, a közszféra szervezeteinek csupán egy százaléka veszi igénybe. Az internetes technológián alapuló vezetékes telefonszolgáltatást már magasabb arányban alkalmazzák a költségvetési intézmények, de a penetráció ebben az esetben sem éri el a 10 százalékot. A legmagasabb arányban a központi költségvetési intézmények használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket a hangkommunikációban, míg a legkevésbé az egészségügy szervezetei.
A legelterjedtebb voip szoftver a Skype. A voip-alkalmazások a saját hálózaton belüli kommunikáción túl ma már arra is alkalmasak, hogy a beszélgetést kiléptessék a hagyományos vezetékes hálózatba. Ebben az esetben a hangforgalom után díjat kell fizetni, azonban a voip-t használó intézmények közül jelenleg mindössze három százalék fizet elő ilyen szolgáltatásra.