Vállalnunk kell a rizikót a fejlesztések során

– Egyre rövidebb időszakonként zajlanak le a mobiltelefónia technológiaváltásai. Milyen változások várhatóak a közeljövőben ezen a területen?- Nincs megállás a technikai fejlődésben. Amelyik mobilszolgáltató csak egy kicsit is pihen a babérjain, az könnyen lemaradhat. A 450 megahertzes analóg technológia kihalt már. A második generációs európai 900/1800 megahertzes GSM-technológia több mint másfél évtizedes működést követően túljutott a zeniten, helyét fokozatosan az ezt követő harmadik generációs vagy röviden 3G-s megoldások veszik át. Bár ezek a technológiák, a régi és az új megoldások együtt élnek, a következő évtized elejére várható negyedik generációs LTE-szabvány is kezd piacéretté válni. Az LTE (Long Term Evolution) a mostani 3G hálózatokat felváltó technika lesz, amelyet a 3G hálózatok szabványosításával foglalkozó 3GPP konzorcium fejleszt, és számos támogatóval rendelkezik. A piac legnagyobb szereplői – mint például a China Mobile, DoCoMo, Motorola, Nokia, Intel, Qualcomm, Verizon, Vodafone, AT&T, Sprint, T-Mobile – már elkötelezték magukat az LTE mellett. Az LTE előnye, hogy az a jelenlegi 3G hálózatok továbbfejlesztése, azaz nincs szükség a teljes infrastruktúra cseréjére. Az új rendszer több mint 300 megabites maximális letöltési és több mint 80 megabites feltöltési sebességet ígér.- Temethető-e már a GSM-technológia?- Korántsem. Ahogy én látom, még legalább tíz évig egészen biztosan használjuk, hiszen ma még az összes szolgáltatónál ez termeli a pénzt. E mellé zárkózik fel napjainkban a 3G. Azt gondolom, hogy nem is igazán műszaki, mint inkább gazdasági kérdés, hogy mikor, hogyan lehet bevezetni a negyedik generációs LTE-eszközöket vagy leállítani a régebbi rendszereket. Becslésem szerint 2011-2012 tájékán várható leghamarabb az LTE-rendszerek indulása, ha a gazdaságossági érvek elég nyomósak lesznek, hiszen látni kell, hogy hihetetlenül drága lenne három különböző szabványú hálózatot felépíteni, üzemeltetni, működtetni. És persze fontos, hogy legyen majd elég frekvenciasáv, amelyeken ezek a technológiák működtethetőek lesznek.- A különböző hálózatok egyidejű üzemeltetésére létezik egyáltalán gazdaságos megoldás?- Igen. Mondhatom, hogy nagyon “szerencsésen” választottuk ki a Huaweit az egyik fő beszállítónknak, hiszen ez a cég élen jár a technológiai fejlesztésben. A Huawei rádiós berendezései kínálják a leghamarabb azt a megoldást, melynek segítségével átprogramozás után képesek lesznek a GSM, a 3G és az LTE technológiák egyidejű használatára, s könnyedén, szoftveres úton lehet majd szabályozni, hogy melyik struktúrának mekkora sávszélességet biztosítson a készülék. Ez hihetetlen előny a számunkra. Fontos látni, hogy a Vodafone az elmúlt egy-két évben folyamatosan, szisztematikusan újítja meg hálózati infrastruktúráját. Nagyon leegyszerűsítve két fő része van ezeknek az infrastruktúráknak: az egyik az adat, a másik a hang átviteléért felel. Mindkét terület teljes átalakuláson megy keresztül. Az átalakításkor elvünk, hogy kockázatot kell vállalnunk a nagyobb nyereség érdekében. Ez az ügyfeleinknél úgy csapódik le, hogy egyre jobb és több szolgáltatást vehetnek igénybe, egyre olcsóbban. Azt, hogy ezt a versenyelőnyt az előfizetőinknek tényleg biztosítani tudjuk, az teszi lehetővé, hogy míg korábban egy viszonylag szűk szegmensből szereztük be az eszközeinket, addig ma már – köszönhetően a távközlésben lezajlott nagyfokú szabványosításnak – a legkisebb részterületre is a legjobb szállítótól juthatunk a berendezésekhez, megoldásokhoz.- Milyen más lehetőségeket találtak a vállalat hatékonyságának további növeléséért?- Egy másik vonulata az egyre gazdaságosabb működésnek, hogy a vonalkapcsolt, régi technológiákat a jóval hatékonyabb internetprotokollos megoldásokra cseréljük. Nemcsak az adatforgalom fog ezzel a technológiával működni, hanem például a beszéd is, hiszen olcsóbb, intelligensebb és hatékonyabb. A teljes hálózat ip-alapúra való cseréje most is tart, egészen addig, amíg tiszta internetprotokollos nem lesz.- Az új szabványok, technológiák fejlesztésében részt vesznek-e a mobilszolgáltatók, és konkrétan a Vodafone?- Igen, s ezeknek a költségeiből is részt vállalnak. Bár a Vodafone magyar leányvállalatának nincs ilyen önálló tevékenysége, az anyavállalatnál működik egy komoly kutatás-fejlesztési csoport, amely vezetőségének én is a tagja vagyok. Ez a csoport képviseli a Vodafone érdekeit a szabványosítással foglalkozó fórumokon. Érdekes változás is történt ezen a területen a közelmúltban: míg korábban szinte a készülékgyártók, a technológiai cégek határozták meg a mobil távközlés technológiai irányvonalát, addig ma már egyre inkább a szolgáltatók által “behatárolt” irányba folynak a fejlesztések.- Az, hogy a Vodafone Magyarországon az előfizetők számát tekintve a harmadik helyezett, hogyan befolyásolja a fejlesztéseiket?- Lényegesen. Mi kevésbé kényelmesen, kevésbé konzervatívan vagyunk “kénytelenek” fejleszteni. Az éles verseny miatt szinte kényszerítve vagyunk arra, hogy ne csak jót, hanem a legjobbat, a legjobb árért nyújtsuk ügyfeleinknek. Bár ez így ellentmondásosnak tűnhet, a mai piaci viszonyok között megoldható. Mi csak úgy juthatunk előre, ha egy olyan, mondhatni rizikóvállaló attitűddel folytatjuk a fejlesztéseinket, amivel van esélyünk az előrejutásra. Példaként említhetem, hogy az ügyfeleink nagyobb része prepaid kártyát használ, s ezeknek az ügyfeleknek az egyenlegkezelését egy online rendszer segítségével oldjuk meg. Talán a világ legjobb ilyen platformját, rendszerét szereztük be, amelynek segítségével nagyon rövid idő alatt tudunk olyan új szolgáltatásokkal, csomagokkal a piacra lépni, mint a napokban bemutatott Rózsa Sándor-os, Robin Hood-os kampányunk.- Ez a kampány valóban betyárosra sikeredett. Tudomásom szerint korábban kiszervezték a szoftverfejlesztést. Sikeresnek ítéli ezt a döntésüket?- Globálisan kiszerveztük az alkalmazásfejlesztést, a ma már a HP tulajdonában lévő EDS-szel működünk együtt ezen a területen. Az outsource célja az volt, hogy olcsóbban, gyorsabban, jobb minőségben készülhessenek el a szükséges fejlesztések. Végiggondoltuk azt, hogy hatékonyabb, ha nem háromszáz különféle alkalmazást, hanem egységesített megoldásokat használ a társaságunk világszerte. Mint minden paradigmaváltás, kezdetben ez is nehézségekkel járt, de számos jelét látom már annak, hogy a jövőben ezáltal sokkal versenyképesebbek lehetünk.