A válságban mindig felértékelődik a hiteles információ

Ma már aprópénznek tűnik, de a hitelválság elején még sokkolóan hatott, amikor egy évvel ezelőtt a Merrill Lynch 4,5 milliárd dolláros subprime-veszteség leírásáról adott hírt, sőt három héttel később már 7,9 milliárdra korrigálták a veszteség valódi nagyságát. Dilip Krishna, a Teradata kockázatmenedzsmenttel és tőkepiacokkal kapcsolatos tevékenységének vezetője ezzel a példával mutatott rá: a pénzügyi válságban nemcsak a rendszer alapvető hiányosságai és rossz döntések játszottak szerepet, hanem a megbízható információk hiánya is. A szakember szerint a pénzügyi intézmények, ha kemény lecke árán is, de megtanulták értékelni a kockázatmenedzsmentet és az azt kiszolgáló technológiát.

Természetesen nem fogom azt mondani, hogy örülünk a kialakult helyzetnek, ám el kell ismerni, hogy van, aki nyerhet a mostani gazdasági válságban. A kockázatokon alapuló menedzsment térnyerése hasznos lesz az analitikai szektornak, amelyben a Teradata fontos szerepet játszik – ismerte el a Napinak Krishna. A kockázatmenedzsmenten belül nőni fog például a forgatókönyv-elemzés fontossága – emelte ki a szakember.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Simon Doherty, aki az EMEA régióban vezeti a Teradata pénzügyi intézményeket kiszolgáló kiválósági központját. Doherty szerint az it roppant csekély szerepet játszott a válság kialakulásában, mivel az amerikai bankok az egész gazdaságban szétterjesztették a kockázatot, így annak valódi tulajdonosa a legjobb analitikai platformokat használók számára is homályba veszett. A pénzügyi válság aláhúzza az információ fontosságát, méghozzá olyannyira, hogy a puszta túlélés múlhat rajta – mondta lapunknak Doherty. A nagyszabású analitikai it-projektek jelentős beruházást képviselnek, a bankoknak mégis megéri pénzt szánniuk rá. Doherty példaként említette, hogy a brit Barclays akkor telepítette első Teradata adattárházát a kilencvenes évek elején, amikor története első veszteségét könyvelte el, a mostani válság így nem érintette olyan súlyosan, mint esetleg a versenytársakat. A világ tíz legnagyobb bankjából kilenc a Teradata megoldásait használja.

A piacra jótékony hatással lehet, hogy a válság nyomán új, a jelenleginél jóval szélesebb körű szabályozási környezet léphet életbe. Doherty személyesen is részt vett a Basel II kidolgozásában, most mégis “fogatlan tigrisnek” nevezte az egyezményt, amely nem fordított kellő figyelmet a bonyolult derivatív termékekre, és túl kevés pénzintézet számára volt kötelező. Krishna szerint az új egyezményt sokkal szélesebb körben fogják bevezetni, és nemcsak a bankokra, hanem például a biztosítókra is vonatkozik majd. A pénzintézetek zöme már a Basel II implementálásakor az adatminőséget és a rendelkezésre állást tekintette a legfőbb kihívásnak, azaz it-szemüvegen keresztül tekintett a problémára.