Makro sújtja a Telekomot

Kamatvágás, hozamcsökkenés, a régi reflexek alapján minden befektető rohanna Magyar Telekomot venni, hiszen a várakozások szerint a társaság részvényei 13 százalék feletti osztalékhozammal forognak, miközben a magyar álllampapírhozamok már jócskán benéztek 10 százalék alá. Ennek ellenére a távközlési részvény árfolyama nem tud megindulni felfelé, sőt december második felében egy kisebb eladási hullám is elérte a papírt. Ráadásul a papír piaccal együttes rossz teljesítménye azért is meglepő lehet, mivel a szektort defenzívként illik számon tartani viszonylag jól előre jelezhető cash-flow termelő képessége miatt, a stabil osztalékhozam pedig szintén a menekülő részvények közé sorolhatná a részvény. A papír ennek ellenére sok éves mélypont közelében tartózkodik, ennek piaci szereplők szerint több oka is lehet elsősorban azonban a magyar makrogazdasággal kapcsolatos aggodalmak és az általános piaci helyzet az, amik a jelenlegi árazást alátámaszthatják.

Egyszerűen nincs pénzSarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője nagyjából a tavalyival megegyező nagyságrendű, 74 forint körüli osztalék kifizetését várja tavasszal a 2008-as év után a távközlési cégtől. Ezzel számolva a papír osztalékhozama a mostani árfolyammal kalkulálva 13,2 százalék. Ez azonban hiába haladja meg az állampapírpiacon elérhető hozamokat, egyszerűen nincs elegendő olyan pénz a piacon, amely egy ilyen lehetőségre rámozdulna és a vásárlásokkal felnyomná az árat annyira, hogy az osztalékhozam érdemben kövesse az állampapírokét. Ráadásul a külföldi befektetők a likviditási kockázat mellett fanyalognak a magyar makrogazdasági kockázatok miatt is, hiszen a forintárfolyam további gyengülése komoly veszélyforrás jelenthet.

További problémát okozhat a recesszió beköszöntével a várható árbevétel csökkenés, amely kétségtelenül alacsonyabb lehet mint más szektorokban, és a következő évek teljesítményének rosszabb vizibilitása. Az elemzők a korábbiaknál jóval nehezebben – vagy legalábbis kevésbé szívesen – adnak megbízható előrejelzéseket a jelentősen romló gazdálkodási környezetben. Még nem láttunk telekom céget recesszióban, így nehéz megbecsülni, a visszaesés pontosan hogyan érinti majd a bevételeket és a nyereségességet – véli Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője.

A további kockázatok ezért nem ilyen nagyokPiaci szereplők egy része a macedón leányvállalat ügyeivel kapcsolatos vizsgálat, s az amiatt várható büntetést is felsorolják a kockázati tényezők között. Ugyanakkor nem tűnik valószínűnek, hogy az üggyel kapcsoltban akkora mértékű legyen a kiszabott büntetés – már ha ilyenre a közeljövőben sor kerül – amely komolyan befolyásolná az osztalékfizetési potenciált. A korrupciós ügyekben rekordmértékű bírságot kapó Siemens AG az amerikai és a német hatóságok részére összesen 1,3 milliárd eurónyi bűntetést kell fizessen a tavaly decemberi döntések alapján. Ez a mamutvállalat árbevételének 6 százalékára rúg. Ha a Magyar Telekomnál árbevétel arányosan hasonló lesz a bírság összege, az 10-12 milliárd forintot jelentene (ami kisebb a vizsgálattal kapcsoltban eddig különböző, főként ügyvédi költségek címén kifizetett díjaknál). Egy ekkora összeg még nem veszélyeztetné az osztalékfizetési potenciált.

Ukrajna, mobiltenderAz ukrán távközlési társaság privatizációja és a negyedik magyar mobilszolgáltató piacra lépését lehetővé tévő tendert is a kockázati tényezők közé sorolják elemzők a Telekommal kapcsolatban. Az ukrán privatizáció kockázata – mármint az, hogy a Telekom annyit fizet, hogy ez az osztalékfizetési potenciálját jelentősen lecsökkentené – vélhetően elég alacsony, hiszen az elmúlt időszak történései megmutatták, hogy ha a magyar cég akvirálni szeretne is, azt semmiképpen nem drágán tenné. Az új mobilszolgáltatók piacra lépése valóban kockázat a hosszú távú eredménytermelés szempontjából, azonban ennek hatásai még középtávon is aligha érvényesülnek majd.

Várjuk a világ jobbra fordulásátA Magyar Telekom tehát valóban jó befektetés lehet ezen a szinten kecsegtető osztalékhozama miatt, azonban az árazásban drasztikus változás vélhetően akkor várható, ha az egész piac fordul egyet. Ha a magyar makrokockázatok csökkennek, s a külföldi intézményi befektetők már nem kezeli fekete bárányként Magyarországot (azért mindenkiben élénken él az emléke annak, hogy Izland után rögtön Magyarország következett az IMF segítségért sorban állók között), és a Budapesti Értéktőzsdére is allokálnak jelentősebb pénzeket. Ráadásul jelenleg a régióban találni legalább ilyen vonzó választást, a Telefónica nagyjából 10 százalék körüli osztalékhozammal forog úgy, hogy a cseh makrokockázatok kisebbek, az állampapírhozamok pedig kevesebb mint a magyar felére rúgnak. S a kérdés az, hogy ha fordul a piac, akkor valóban a Telekom-e a legjobb választás az emelkedés meglovagolására, hiszen vannak olcsó papírok ezen kívül is a piacon.