Hangsúlyozzuk, hogy szerintünk a piaci verseny mind a fogyasztóknak, mind a szolgáltatóknak jó, mivel az a szolgáltatói hatékonyságot ösztönzi. A Pannon ugyanezen a véleményen volt, amikor a harmadik szolgáltató belépett a piacra, kijelentve, hogy készen állunk a verseny általi kihívásokra, és célunk megőrizni piaci pozíciónkat. A tapasztalatok alapján a Pannon megtartotta piaci pozícióját, és az is bebizonyosodott, hogy a verseny mind a fogyasztó, mind az iparág számára jó. Tehát nem tartunk a versenytől, nem félünk a negyedik mobilszolgáltató piacra lépésétől. Úgy látom azonban, hogy a mostani pályázathoz kapcsolódóan publikált adatok meglehetősen inkonzisztensek és ellentmondásosak, ami komoly problémákhoz vezethet. Néhány pályázó 70-76 százalékos lefedettséget ajánlott egy-két éven belül, és emellett 42-48 milliárdos beruházást vél szükségesnek. A valóságban azonban ehhez a lefedettséghez mintegy 1600 bázisállomásra lenne szükség, ami 150 milliárd forintos beruházást és évi 20 milliárd forint üzemeltetési költséget jelentene, tehát a pályázók számításaiban valahol súlyos hiba van.- Reálisnak tartja, hogy ilyen volumenű működőtőke-beruházás mehessen végbe most a magyar piacon?- A magyar mobilpiacon az elmúlt három évben folyamatosan csökkent az árbevétel, és 2009-re sem várunk mást, ami eléggé valószínűtlenné tesz egy ilyen mértékű befektetést. A helyzetet tovább rontja az általános tőkepiaci válság, ami rendkívül megnehezíti a vállalati hitelfelvételt. Különösen a kevés önerővel vagy önerő nélkül történő hitelezést. Úgy gondolom tehát, hogy egy csökkenő piacon, amelyet sújt a tőkepiaci válság is, egy ilyen mértékű befektetés csak álom.- Az új szolgáltató megjelenése milyen előnyökkel jár a fogyasztók számára?- Ismét hangsúlyoznám, hogy mi komolyan hiszünk a versenyben, ami ebben az iparágban elengedhetetlen. A verseny miatt a magyar fogyasztók már eddig is kiemelkedő szolgáltatáskínálatot kaptak, az európai benchmarkokhoz mérve igen kedvező árakon. Viszont az nem fogja a fogyasztói elégedettséget növelni, ha a negyedik licencet olyan pályázó részére adják ki, amelynek megalapozatlanok a befektetési tervei.- Miért gondolja ezt?- Ha a negyedik szolgáltató megjelenik a piacon, annak azonnali következményei lesznek. A jelenlegi szolgáltatók nem férnek hozzá azokhoz a frekvenciákhoz, amelyekre szükség lenne ahhoz, hogy minden, a kevésbé sűrűn lakott területen élő magyar állampolgár részére is elérhetővé tegyék a mobilinternetet, méghozzá – a csökkenő költségek miatt – megfizethető árakon. A jelenlegi tender viszont ezt a frekvenciát olyan cég számára kínálja, amely valószínűleg nem lesz képes a megfelelő finanszírozásról gondoskodni, s ez végül oda vezet, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH) három év múlva vissza kell vonnia az engedélyt. Eközben a magyar társadalom három évet veszít a mobilinternet terjedésében.
Még ha a szükséges beruházásnak egy része megvalósulna is, ez is csak azt jelentené, hogy a nagyobb városokban lenne lefedettség, ahol már most elérhetőek a kínálati piac keretében versenyző internetszolgáltatások, mint az adsl, a kábel- vagy a mobilinternet. A kisebb falvakban azonban magától az internet-hozzáférés hiányától szenvednek, nem is említve a verseny hiányát. A jelenlegi mobilszolgáltatók tudnák ezt a helyzetet megváltoztatni, amennyiben az említett frekvenciasávokat használhatnák.
Ha az új szolgáltató megjelenik, valószínűleg egyfajta “fapados” szolgáltatási stratégiával fog piacra lépni. Nekünk nem lesz más választásunk, mint beszüntetni a kártyás ajánlatokban a készülékek ártámogatását. Ez épp a legkevésbé tehetős fogyasztóknál okoz azonnali költségnövekedést – vagyis részben velük fizettetnék meg, hogy a későbbiekben fokozódhasson a verseny. Ez a válságmentes időszakban sem hatna kedvezően az ügyfelek elégedettségére, most pedig kifejezett nehézségek elé állítaná őket. Az is valószínű, hogy a fogyasztók csak a változás negatív hatását éreznék, különösen akkor, ha az újonnan jövő piaci szereplő nem tudja befektetését befejezni, és ki kell vonulnia a magyar piacról. Érdemes azt is megjegyezni, hogy ha körülnézünk a kelet-közép-európai országok piacain, csak a sokkal nagyobb országokban (Lengyelország, Románia) van több mint három szolgáltató, amelyek gsm- és/vagy umts-szolgáltatást nyújtanak az adott országban.- Összességében hogyan látja a helyzetet?- Ha a közzétett adatok pontosak (70-76 százalékos lefedettség 48 milliárd forintos beruházás mellett), akkor egyértelmű, hogy ezek az ajánlatok komolytalanok. A pályázók rövid távú előnyökben érdekeltek, és nem a fogyasztók kiszolgálásában. Tehát én azt gondolom, hogy az NHH-nak újra kell gondolnia ezt a tenderkiírást.
Mindenesetre hangsúlyozom, mi ügyelni fogunk arra, hogy meglévő ügyfeleink számára továbbra is a legjobb szolgáltatást nyújtsuk a legkedvezőbb árakon.