Egyre jobban terjedhet a mobil munkavégzés

Egyre többen használnak az irodában és otthon mobil eszközöket. Habár a jelenlegi gazdasági helyzetben az eladások száma csökkent, a tendencia továbbra is az, hogy egyre többen választanak notebookot az asztali gépek helyett. A mobilitás mellett azonban az információk és ennek megfelelően a mobil eszközök biztonságáról is gondoskodni kell, hiszen a bizalmas adatok elvesztése, illetéktelen kezekbe kerülése komoly veszteséget jelenthet a vállalatok számára – mondta lapunknak Kőrös Zsolt, az it-biztonsági megoldásokkal foglalkozó Noreg Kft. ügyvezető igazgatója.

Az iSuppli adatai szerint 2008 harmadik negyed-évében a notebook-eladások majdnem 40 százalékkal növekedtek, az asztali pc-k forgalma ugyanabban az időszakban 1,3 százalékkal csökkent. A mobiltelefonok és az e-mailezésre is használható okos telefonok szegmensében is növekedés tapasztalható, hiszen mobilon is egyre többen olvasnak e-mailt, tartanak teljes vállalati adatbázisokat vagy akár skype-ot is használhatnak. Az IDC prognózisa szerint az okos telefonok értékesítése a mobilpiac általános zsugorodása mellett is 9 százalékkal növekszik 2009-ben. A piackutató szerint az okos telefonok vonzerejét az adja, hogy lényegesen funkciógazdagabbak a normál modelleknél, miközben az árkülönbség nagy része mára elolvadt. A UPS Europe Business Monitor felmérése szerint Európában az igazgatók 77 százaléka munkaidőn kívül is elérhető mobiltelefonon, és 48 százaléka leveleit is olvassa mobilkészülékéről.

Barack Obama például amerikai elnökként sem hajlandó lemondani Blackberry készülékéről és a telefonos e-mailezés lehetőségéről, holott biztonsági okok miatt a Fehér Ház szakértői szerették volna ezt elérni. Így az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) elnöki használatra egy olyan exkluzív kivitelű készüléket hagyott jóvá, amely alkalmas arra, hogy a beszélgetéseket a lehető legbiztonságosabb titkosított csatornán bonyolítsák, és a minősített dokumentumok kezelésére is képes.

A mobil eszközök piacával párhuzamosan bővülnek a funkciók és a tárhelyek is, amelyeken egyre több információ fér el. Kőrös szerint a tárhelyek növekedése újabb veszélyt jelent, hiszen akár egy plug-and-play médiumon, eszközökön is tárolható nagy mennyiségű érzékeny, vállalati adat. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a mobilitás nyújtotta szabadság könnyen a visszájára fordulhat, ha valaki ott felejti a vállalati levelezőrendszerrel szinkronizált mobiltelefont megbeszélés után az étteremben vagy az autó csomagtartójából eltulajdonítják a notebookját. Amennyiben a mobil eszközön a tárolt információ értéke meghaladja a 30 000 forintot, megéri az eszköz védelme (adatok titkosítása, hozzáféréskontroll), ugyanis körülbelül ennyibe kerül egy megfelelő védelmi megoldás.

A szakértő felhívta a figyelmet: a legfontosabb az, hogy ha már van védelmi megoldás a mobil eszközökön, a felhasználók használják is azokat, illetve a vállalatok tartsanak oktatást a dolgozóknak a titkosító eszközök használatáról. A British Telecom 2008 szeptemberében végzett felmérése ugyanis kimutatta, hogy a leselejtezett Blackberry eszközök nagy mennyiségű érzékeny információt tartalmaztak, amelyeket számos esetben védelem nélkül hagytak, annak dacára, hogy ezeket az intelligens készülékeket ellátták beépített biztonsági funkciókkal, például titkosítással. A vizsgált eszközök 43 százaléka tartalmazott olyan bizalmas információkat, amelyekből az egyéneket, illetve céges vagy bizonyos személyes adataikat azonosítani lehetett.

A mobil eszközök használata és a mobilitás igénye nem korlátozódik a nagyvállalati szegmensre: a kkv-k egyes szegmensekben kifejezetten a mobilitásból szeretnének piaci előnyt szerezni, illetve otthoni felhasználóknál is felmerül az igény a tipikusan banki és pénzügyi információik, bizalmas adataik védelmére, legyenek azok mobiltelefonon vagy notebookon – jelentette ki Kőrös.

Sebezhetőek a mozgó dokumentumokA memóriagyártással foglalkozó Kingston Technology felmérése szerint a felhasználók 52 százaléka nem tudott olyan eljárásról, amelyet munkaadója az adatok munkaállomásokról való eltávolításával kapcsolatban alkalmaz, ami a szervezetben mozgó adatok, dokumentumok sebezhetőségére hívja fel a figyelmet. Aggodalomra ad okot, hogy a válaszadók 46 százaléka saját bevallása szerint soha- sem titkosítja azokat az adatokat, amelyeket usb-kulcstartójára tölt le a munkahelyén, és csak negyedük válaszolta azt, hogy időnként titkosítja az adatait. Emellett a válaszadók alig kevesebb, mint egynegyede, 22 százaléka nem volt biztos abban, hogy az adatok eltávolítására vonatkozik-e bármilyen szabály, és csupán 11 százalékuk tudott arról, hogy szigorú irányelvek vannak érvényben a bizalmas adatok eltávolításának megelőzése céljából.