A hazai kis- és középvállalati (kkv) körben a megkérdezettek 87 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. (A helyzet persze ennyire azért nem jó, hiszen az adatokat alaposan torzítja, hogy a megkérdezés részben eleve online módon történt. Ezt figyelembe kell venni az összességében azért elég biztató egyéb arányok értékelésénél is.) A megkérdezett cégek 68 százaléka rendelkezik saját honlappal, Budapesten ez az arány eléri a 85 százalékot. Hasonlóan látványosak a különbségek az árbevétel szerinti megosztás mentén. Míg a 10 millió forintnál kevesebb éves bevétellel rendelkező cégek közül 38 százalék rendelkezik honlappal, addig a 10 és 25 millió forint közötti árbevételű cégek esetében 63 százalékos ez az arány, ami az árbevétel növekedésével azután egyenletesen nő.
A lapunk által megkérdezett kisebb vállalkozások tapasztalatai szerint a netes jelenlét jelentős forgalmat is generálhat. Érdeklődésünkre Koródiné Antal Krisztina elmondta: bizsuáruháza kizárólag online működik, a karácsonyi időszakban így is meglepően élénk volt az üzletmenet. Koródiné tulajdonában egyébként egy lakáskultúrával foglalkozó üzlet is van, amely – mint megtudtuk – felfutását jelentős részben a netes jelenlétnek köszönheti. Itt nem lehet online rendelni, de úgy látszik, a termékismertetők is igen kedvező hatásúak. Az 57 négyzetméteres boltnak már kialakult a saját vevőköre, de mint az üzletasszony elmondta, az utcáról először nem jönnek be a vevők. Az egyik kerti bútort és különböző berendezéseket árusító, Budapest külvárosában található vállalkozásnál egyenesen tízszeresére emelkedő forgalomról beszéltek a saját honlap (és annak a keresőkbe történő felvétele) kapcsán. A pécsi Baranya Solarnál elmondták: a világháló sokkal hatékonyabb bármilyen egyéb hirdetésnél.
A Publicus Research elemzésében kiemeli, hogy az internetes megjelenés kifejezetten olyan terület, ahol nem a méret a lényeg. A nagyokhoz képest rugalmasabb, sokszor kreatívabb és nagyobb innovációkra képes kis cégek ebben lekörözhetnék a nagyokat, mint azt számtalan példa mutatja. Mint megállapítják: a céges honlap léte önmagában tíz évvel ezelőtt még elegendő lehetett a piaci előnyhöz, ma már azonban kevés. A cégek négyötöde (84 százalék) mégis leginkább tájékoztatásra használja vállalati site-ját, ebben a szegmensben csak minden harmadik (38 százalék) piaci szereplő igyekszik új ügyfeleket szerezni a világhálón. A kutatók úgy látták, hogy a hazai kkv-szektorban tevékenykedő cégek túlnyomó többsége statikus honlapot tart fenn, amely elsősorban általános információkat közöl és ritkán frissül. Mindössze a honlapok egyötöde kereskedési vagy szolgáltatási folyamat integrált része, azaz rendelhető segítségével termék vagy szolgáltatás. A fejlődés irányát pedig – állapítja meg az elemzés – egyértelműen a dinamikus, az általános információkon túlmutató tartalmat nyújtó céges honlapok jelentik.
Az elemzés szerint a válság miatt is élesedő versenyben óriási pluszt jelent a biztonság, a kommunikáció vagy az „önmagáért beszélő” weblap, ami új ügyfeleket és megrendelőket képes megszólítani. Az it-fejlesztések a hasznukhoz képest alacsony beruházásokkal, mégis komolyan lendíthetnek egy cég kommunikációján, nem beszélve a komolyabb fejlesztésekről, mint a például a vállalatirányítási rendszerek vagy a racionalizálást, a dokumentációt, a megfelelő tudásmenedzsmentet szolgáló szoftverek bevezetése.