A kereslet gyengesége betesz a szélessávnak

Ennek fő oka a keresleti oldal gyengesége: a digitális írástudás alacsony szintje és a motiváció hiánya, az alacsony számítógép ellátottság és a „digitális közbizalom” hiánya – mutat rá „Vitairat a szélessávról” című elemzésében a Szélessáv Műhely. A válság körülményei között kiemelten fontos annak felismerése, hogy a szélessávú szolgáltatások fejlesztése a gazdasági növekedés katalizátora lehet, mivel kulcsszerepet játszik a beruházások, a munkahelyteremtés és az általános gazdasági fellendülés szempontjából – írja az elemzés.

Magyarországon a szélessávú internet penetráció évek óta az uniós átlagot meghaladó mértékben növekszik ugyan, és a hazai penetráció az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva megfelelő, ám az unió élvonalától a lemaradás még mindig jelentős mértékű.

Az EU által a tagországok szélessávú fejlődésének összemérésére a közelmúltban bevezetett szélessávú teljesítményindex (Broadband Performance Index, BPI) összetevőit elemezve látható, hogy a magyarországi penetráció további növekedését elsősorban a keresleti oldali korlátozó tényezők gátolják: a digitális írástudás alacsony szintje, a „digitális önbizalom”, a motiváció és a digitális biztonság hiánya mind a háztartások, mind pedig a mikrovállalkozások és kkv-k körében, a szocio-demográfiai, generációs és regionális különbségek, a bizalomhiány az internetes tranzakciókkal és fizetéssel szemben, és a vállalkozások csekély online aktivitása.

A vitairat a keresleti oldalon azonosított korlátozó tényezők kezelésére többek között javasolja célzott képzési és oktatási programok indítását a lakosság és a kkv-k körében; a leginkább lemaradók számára integrált eszközhozzáférés és oktatás biztosítását; az oktatási rendszerben az infokommunikációs képzés fejlesztését; a tanítók, tanárok képzését; szemléletformáló programok indítását a társadalmi nyitottság növelésére; a „digitális közbizalom” és a „digitális közbiztonság” megerősítését; az ehhez szükséges digitális személyazonosítás rendszerének kialakítását; a felhasználóbarát és jól használható lakossági és vállalati elektronikus szolgáltatások fejlesztését; kkv ikt tanácsadói hálózat és mentori rendszer kialakítását; az elektronikus számlázás és aláírás elterjesztésének segítését; a munkavállalók oktatását, képzését és e-képességeinek növelését.

A kínálati oldalon a vidéki lefedettség meghaladja az uniós átlagot, ám a kisebb településeken a szélessávú szolgáltatások elérhetősége korlátos. A magyarországi települések mintegy harmadát (ahol a lakosság 7-8 százaléka él) nem éri el optikai körzethálózat, ami hosszabb távon hálózati szűk keresztmetszetek kialakulását eredményezheti. Az elmúlt években az árak nemzetközi összevetésben is kiugró mértékben csökkentek, miközben a sávszélesség az uniós átlag feletti mértékben bővült. A kínálati oldalon elsősorban a szélessávval még teljesen ellátatlan települések lefedése érdemel kiemelt figyelmet.