A büntetés nem a legjobb megoldás a kalózok ellen

A szerzői jogok védelmével foglalkozó egyesület szerint évente több tíz milliárd forintra becsülhető a jogvédett tartalmak online megosztása nyomán keletkező kár Magyarországon. A törvénytelen tartalomszolgáltatások nem csupán a jogtulajdonosok egzisztenciáját fenyegetik, de jelentős mértékben csökkentik a legális online tartalmak piaci eladhatóságának lehetőségeit is – véli Horváth, aki szerint a recessziós időszakban egy legális tartalomszolgáltatás a szokásosnál is nagyobb üzleti kockázatot jelent, azt pedig a vállalkozásoknak meg kell érteniük, hogy nem ők döntenek arról, milyen tartalmat helyezhetnek el törvényesen weboldalaikon.

A warezszolgáltatók az esetek túlnyomó részében anonimitásban maradnak, egy-egy jogvédő szervezet vagy hatóság fellépése után pedig a jogsértő tartalmak néhány órán belül új tárhelyeken ismét felbukkannak. A felelősök tettenérése nem egyszerű feladat: amennyiben a tartalomszolgáltató elleni intézkedés eredménytelen, úgy az egyes oldalak tárhelyszolgáltatójához kell fordulniuk a jogvédőknek, s ha ez sem vezet sikerre, már csak az érintett internetszolgáltató tehet lépéseket. Népszerű megoldás az illegális tartalmak online elérésére az emelt díjas sms-sel szerzett hozzáférési jogosultság. Bár a prémium díjas üzenetek számtartományait a mobilszolgáltató cégek biztosítják, közvetlenül semmilyen felelősségük nincs az illegális oldalak működésével kapcsolatban. Külön megkeresés vagy értesítés nélkül ugyanis az ilyen szolgáltatásoknak tárhelyet biztosító, de egyébként legálisan működő webes vállalkozások sem foglalkoznak azzal, hogy ügyfeleik milyen típusú szolgáltatásokat nyújtanak. Bár a warezoldalak többsége ezt a fizetési megoldást alkalmazza, s ezért gyanakvásra adhatnak okot az ilyen oldalak, az emelt díjas sms-ekkel elérhető szolgáltatások nem minden esetben rejtenek illegális tartalmakat.

Az internetezőknek Magyarországon a jogvédett tartalmak letöltése esetén nem kell tartaniuk a felelősségre vonástól mindaddig, amíg a felhasználás kizárólag magáncélú – vázolta a Napinak az online-tartalom-fogyasztással kapcsolatos törvényi szabályozást az Artisjus jogi főosztályának vezetője. Tóth Péter Benjamin szerint a büntetőjog ugyanakkor nem a legalkalmasabb eszköz a jogsértések visszaszorítására. Franciaországban emiatt vezették be a fokozatos válasz technikát: a fájlcserében aktívan részt vevő felhasználónak két figyelmeztetés is küld az internetszolgáltató, amely ezután élhet a hozzáférés korlátozásának lehetőségével. A francia modellt az Artisjus nem tartja szigorúnak, sőt az éppen a büntetőjog alkalmazásánál enyhébb szankciót jelent a nem üzletszerű jogsértések esetén.Érdeklődésünkre a UPC Magyarország Kft.-nél elmondták: a társaság nem tudja és nem is kívánja vizsgálni azt, hogy az előfizetők milyen célra használják a szolgáltatást vagy milyen jellegű adatokat forgalmaznak az interneten. Bár a társaság hálózatában forgalmazott adatok mennyiségéről Szűcs László szóvivő nem adhatott pontos felvilágosítást, annyi bizonyos: a teljes adatforgalom nagyobb részét a felhasználók kis százaléka generálja. A UPC hálózatában új szabványú eszközökre cseréli eddig használt internetes modemjeit, aminek eredményeként a közeljövőben a társaság optikai hálózatán ultragyors, 100 mbps sebességű adatátvitel válik elérhetővé. A szolgáltató az előfizetők extrém hálózathasználata esetén a sávszélesség maximum 90 százalékáig korlátozhatja a hozzáférést. Ettől azonban csak azoknak kell tartaniuk, akik három egymást követő hónapban több mint 300 gigabyte adatforgalmat bonyolítanak. Szűcs ezt azzal indokolta, hogy az internetszolgáltatás osztott erőforrásokra épül, a hálózat aránytalan használata, illetve az azzal való visszaélés a hálózat teljesítményét veszélyeztetheti. Az előfizetők sávszélességének korlátozására az a nemzetközi hálózathasználati egyezmény ad lehetőséget, amelyet valamennyi internetszolgáltató aláírt az osztott erőforrások optimális alkalmazása érdekében.

A szerzői jog megsértésének következménye az okozott vagyoni kár függvényében változik, Magyarországon a legsúlyosabb büntetés nyolc évig terjedő szabadságvesztést is jelenthet, ha a kár értéke meghaladja az 500 millió forintot.