Mobilalkalmazásokat támogat az EBRD

Néhány hónap alatt százötven száz hazai mikro- és kisvállalkozást látogatott meg Nicolas Jeffery. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) informatikával, telekommunikációval és médiával foglalkozó főtanácsadója nagyon ígéretesnek tartja a szektor fejlettségét. A másfél száz cég kétharmada kifejezetten “izgalmas” fejlesztésekkel foglalkozik, 50-75 pedig pénzügyileg is finanszírozható üzleti modellben működik. Egyedüli közös problémájuk az, hogy nagyon kicsik, vagyis egy banknak nem jelentenek komoly üzleti potenciált. Nem így az EBRD számára, amely tanáccsal, partnerkereséssel és tőkével is segíteni kívánja a magyar cégeket. Úgy látják ugyanis, hogy a magyarok kreativitása, lelkesedése, magas szakképzettsége – és nem utolsósorban az itteni olcsó munkabér – ideális lehetőségeket teremt az informatikai fejlesztések számára. Jeffery szerint ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a magyar piac kis felvevőképessége miatt csakis olyan kutatásoknak van jövője, amelyek az exportpiacokat célozzák meg – ebben is társ, pontosabban közvetítő lehet az EBRD.

Bár a nemzetközi fejlesztési pénzintézet ilyen irányú aktivitása csak a közelmúltban indult be, máris eredményekről tudnak beszámolni. Magyarországra hozták a ViaOne nevű amerikai cég regionális központját, amely gyors növekedést tervez. A budapesti egyetemisták által alapított SenseNet pedig például máris olyan internetalapú tartalomkezelő rendszert hozott létre, amely versenyre kelhet a multik – így a Microsoft – hasonló termékeivel. Nem véletlen tehát, hogy az EBRD társaként brit, amerikai és német szoftvercégek képviselői is vizslatják a magyar cégeket. Köztük van az Ampito is. A negyed századdal ezelőtt alapított és 400 nagy megrendelővel büszkélkedő brit szoftvercég vezetője többirányú együttműködést is el tud képzelni. Manny Pinon a Napinak elmondta, hogy szó lehet közös piaci fellépésről, összehangolt fejlesztésekről, szoftverek megvásárlásáról, továbbá arról is, hogy az Ampito az EBRD-vel közösen részesedést vásároljon magyar cégekben. Pinon főleg a mobilalkalmazások terén lát nagy lehetőségeket, mert, mint mondja, ebben a magyarok kimagasló eredményeket értek el eddig is, ráadásul folyamatosan áramlanak az egyetemekről és főiskolákról a tehetséges fiatalok az ezzel foglalkozó cégekbe.

Jeffery szerint nagyon kedvező hazánk földrajzi elhelyezkedése is. Bár az internet korában ennek látszólag semmi jelentősége nincs, mégis Magyarország jó kiindulópontja lehet a regionális terjeszkedésnek, logisztikai és kutatás-fejlesztési központoknak. Az EBRD a közvetlen hitelezésen kívül kész üzletrészeket vásárolni és a kereskedelmi bankokon és befektetési alapokon keresztül tőkejuttatással is segíteni a magyarországi cégeket. A tervek szerint az idén 600 millió euró érkezik e csatornákon keresztül hazánkba, s ebben nem szerepelnek a magáncégek magyarországi befektetései. Mindez nem tűnik túl jelentősnek, ám az informatikai fejlesztések közvetett és közvetlen módon is nagyságrenddel nagyobb hatást érhetnek el, mint a mérlegekben szereplő eurómilliók.