Internet az intézményeknél

A hazai közintézmények háromnegyede már legalább négy éve használ valamilyen internet-hozzáférési megoldást, sőt kétötödük 2001-ben vagy előtte szerződött – derül ki a BellResearch által készített Magyar infokommunikációs jelentés legutóbbi, 2008-as intézményi adatfelvételének eredményeiből. Ebben a kutatócég részletesen vizsgálta a költségvetési szegmens infrastruktúráját.

Közvetve és közvetlenülA felmérés adatainak tanúsága szerint az intézményi szférában viszonylag gyakori, hogy az egyes szervezetek nem maguk állnak kapcsolatban valamely szolgáltatóval, hanem a felettes szerv vagy társintézmények internetkapcsolatát veszik igénybe (18 százalék). A központi költségvetés alá tartozó szervezetek esetében – az általuk ellátott feladatokból, a szervezeti struktúrából, valamint a regionális elhelyezkedésből adódóan – az adat- és internetkapcsolatok együttes igénybevétele szintén nem számít ritkaságnak (11 százalék). A közvetlen üzleti internet-előfizetéssel rendelkező intézmények körében a dsl-technológia számít a legnépszerűbbnek. Ezzel a megoldással kapcsolódik a világhálóra a releváns intézmények nem kevesebb mint 72 százaléka. Ezt követi a kábeltévés kapcsolat (közel minden ötödik költségvetési intézménynél), míg a költségesebb, de magasabb rendelkezésre állást és dedikált kapcsolatot biztosító bérelt vonali szolgáltatást körülbelül minden tizedik szervezet használja. A hozzáférési technológiák használatának arányaiban viszont különbségek mutatkoznak: míg a bérelt vonalas hozzáférés kevésbé jellemző az oktatási szegmensre, addig a központi költségvetési intézmények közel fele ezt a technológiát alkalmazza.

A neten lógnakA BellResearch kutatói nem csupán a hozzáférések és előfizetések penetrációját és technológiai hátterét vizsgálták, hanem az eléréssel rendelkező munkatársak és az internetre kapcsolódó munkaállomások arányát is elemezték. A jelentésből kiderül, hogy az intézmények által használt számítógépek átlagosan négyötödén érhető el a világháló. Ez az arány az oktatási intézményeknél valamivel magasabb, míg az egészségügyben némileg szerényebb (85, illetve 71 százalék a mutató értéke). Az előbbi szervezeteknél átlagosan 42, míg utóbbiaknál 29 darab internetes pc található – árulják el az adatok. E tekintetben a központi költségvetési intézmények nagyságrendileg is kiemelkednek, itt egy-egy intézménynél akár több mint 180 személyi számítógép is szolgálatot teljesít.

Az internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépekénél valamivel alacsonyabb a világhálót elérő alkalmazottak aránya. Átlagosan négyből három munkavállaló fér hozzá munkahelyén a világhálóhoz. A legmagasabb arányban az önkormányzati és a központi költségvetési intézmények alkalmazottai rendelkeznek interneteléréssel, míg az egészségügyi intézmények alkalmazottainak, munkavállalóinak kevesebb mint felénél biztosított ugyanez a lehetőség.

Szimmetrikus tervekA BellResearch kutatói az intézmények terveit is rendszeresen vizsgálják. Múlt évben a szervezetek 10-15 százaléka kalkulált azzal, hogy az optimális működés szempontjából szükségessé válhat a sávszélesség bővítése. A fejlesztési tervek az önkormányzati szférában érezhetően jobban napirenden voltak, mint más szegmensekben. A gyorsabb kapcsolatot biztosító csomagra váltani tervezők többsége szerint a nagyobb sávszélesség az előfizetési díj növekedésében is tükröződni fog. Az igények polarizálódását, valamint a szervezetek által használt alkalmazások körének folyamatos változását jelzi, hogy minden hatodik bővítést tervező intézmény már szimmetrikus, azaz azonos le- és feltöltési sebességet kínáló kapcsolatokban gondolkodik.