A piac szabályozott, mégis igazi a verseny

– A djuice csapat élén a közelmúltban változás történt. Mi indokolta a váltást, milyen elvárásokat támasztottak az új vezetővel szemben?- A váltást az indokolta, hogy a djuice mint márka számunkra nagyon fontos és a jövőben még nagyobb hangsúlyt szeretnék rá helyezni. Új stratégiát dolgoztunk ki arra, hogy jobban meg tudjuk szólítani, jobban el tudjuk különíteni a djuice célcsoportját a Pannon más célcsoportjaitól. Ennek lényege, hogy elengedjük a djuice kezét, így a korábbiaknál is nagyobb önállóságot kapnak.- A pénzpiaci válságból kezd kilábalni a világ, Magyarországon viszont még alig érezhető a fordulat. Erősödhet a mobilpiaci verseny itthon?- A magyar gazdaság a lehető legjobban beágyazódott a világgazdaságba, és már itt is érezhetők a kilábalás jelei, még ha nem is akkora mértékben, mint globális szinten. A gazdaságban megszokottak a hullámvölgyek és hullámhegyek. A mobiltávközlés nem szenvedett el akkora visszaesést, mint sok más iparág. Most arra koncentrálunk, hogy fel tudjunk ülni a most már hamarosan induló hullámhegyre, konkrétan például arra, hogy kihasználhassuk az adatforgalom várható növekedését.- Csak a hatósági szabályozásban bízhatnak a fogyasztók vagy van rá esély, hogy az egyik operátor, mondjuk, a Pannon valódi árversenybe kezd?- Véleményem szerint valódi verseny folyik a szolgáltatók között. A felhasználóknak arra van szükségük, hogy megfizethető áron jussanak hozzá a mobilszolgáltatásokhoz. Árversenyre természetesen szükség van, ezt a piac szabályozza a legjobban, nem a hatóságok. Számos kutatatás alátámasztja a véleményem, hogy nemcsak a nyugat-európai árakhoz, hanem a magyar piachoz hasonló országokhoz képest is alacsonyak a magyar árak.- A magyar béreket, jövedelmeket is figyelembe véve?- Igen, vásárlóerő-paritáson számolva is. Közepes használat mellett az adott országban elérhető legkedvezőbb árú tarifacsomagot tekintve Magyarország egyértelműen az olcsó országok közé tartozik, az éves előfizetői díj ebben az esetben nálunk csak 290 dollár. Ezzel szemben a németeknél 547, a franciáknál 525, a cseheknél 474, a szlovákoknál 463, a belgáknál pedig 468, és a tényleg olcsó osztrákoknál 265, a dánoknál pedig csak 259 dollár, amelyek alig magasabbak a magyar árnál.- Nem csökkentené tovább a felhasználók költségeit, ha a jelenlegi szabályozott piacot egy teljesen liberalizált piac váltaná fel?- Szerintem nem. Az árak már most is alacsony szinten vannak. A piacon vannak olyan cégek, amelyek hosszú távon szeretnének egy iparágat felépíteni, és vannak olyanok, amelyeknek a rövid távú pénzügyi érdekeik az elsők. Bizonyos mértékű szabályozásra szükség van ahhoz, hogy biztosítható legyen az iparág hosszú távú fejlődése és hogy a fejlődés ne váljon a rövid távú érdekek áldozatává. Nagyon veszélyes lenne, ha az árak olyan alacsony szintre csökkennének, hogy emiatt indokolt távközlési fejlesztések hiúsulnának meg.- A Pannon versenyhátrányban van a T-Csoporttal szemben, hiszen a német tulajdonú cég a vállalati infokommunikációs szolgáltatások teljes területét lefedi. Terveznek-e olyan felvásárlást, amellyel hasonlóan széles körű szolgáltatásokat tudnak nyújtani?- Nem nyilatkozhatok arról, hogy a jövőben milyen akvizíciókat tervezünk. Figyeljük a piacot, és ha ígéretes céget találunk, akkor megtesszük az adott helyzetben legmegfelelőbbnek ítélt lépéseket. A teljes képhez tartozik, hogy rendelkezünk a Magyar Telekom portfóliójában lévő szolgáltatások jó részének mobil alternatívájával. Egyre több alkalmazásnál nehéz meghúzni a határt, hogy az távközlési vagy informatikai szolgáltatás-e. A Pannon is nyújt informatikai szolgáltatásokat ügyfeleinek, például szolgáltatásintegrációt vagy szolgáltatásmenedzsmentet.- Érezhető egyfajta változás a mobilpiacon: nevezetesen, hogy a mobilszolgáltatóknál egyre nő az adatforgalomból származó bevétel aránya a beszédforgalomhoz képest. Ennek egyik oka, hogy a beszédforgalom is “ip-sedik”, ami ellen több operátor is fellép világszerte. Mi erről a véleménye?- Ez egy újfajta technológia, amelyet a szolgáltatóknak támogatniuk, nem pedig blokkolniuk kellene. Erre remek példa, hogy mi történt volna akkor, ha a vezetékes szolgáltatók blokkolták volna a mobilszolgáltatásokat, amikor azok megjelentek. Nem tették, és most itt vagyunk. Ugyanakkor a jövőbeli siker záloga a folyamatos befektetéseket támogató szabályozói és üzleti környezet. Mindannyian tudjuk, hogy ingyen nincs semmi, mindegy, milyen technológiáról beszélünk.

Kulcskérdés a környezettudatosság. Magnus norvég koronaherceg és Anders Jensen, a Pannon vezérigazgatója a magyar leányvállalat új törökbálinti központjának avatásakor.