Mi az a pánikprogram, és miért kell tartani tőle?

A Symantec 2008 júliusa és 2009 júniusa közötti időszakban begyűjtött adattokon alapuló tanulmánya felfedi, hogy a kiberbűnözők egyre meggyőzőbb netes pánikkeltő taktikát használnak, hogy rávegyék a felhasználókat a csaló védelmi szoftverek megvásárlására. A csaló védelmi szoftverek, a „pánikprogramok „(scareware) olyan szoftverek, amelyek valódi védelmi szoftverek látszatát keltik. Ezeknek a csaló alkalmazásoknak az értéke kevés vagy egyáltalán semmi, és akár kártevő programot is telepíthetnek, vagy csökkenthetik a számítógép általános védettségét.

Youtube-os hibának álcázott támadás

A kiberbűnözők visszaélnek azzal, hogy a gyanútlan felhasználók megijednek a vélt vagy valós veszélyektől, és ezt kihasználva webreklámokkal veszik rá áldozataikat a csaló szoftver telepítésére. Ezek a reklámok jellemzően hazudnak, például azt állítják, hogy „Ha ez a reklám villog, a számítógépe veszélyben van vagy megfertőződhetett”, és ezzel arra ösztökélik a felhasználót, hogy kövessen egy hivatkozást, ahol „megvizsgálják számítógépét”, vagy „a veszélyt eltávolító szoftvert” kaphat. A tanulmány szerint az ötven leggyakoribb csaló védelmi szoftver 93 százalékát a felhasználó szándékosan töltötte le és telepítette. A Symantec 2009 júniusáig több mint 250 különböző pánikprogramot észlelt.

Az ezeket a csaló termékeket letöltő vevők kezdeti vesztesége 30 és 100 dollár közé esik. A személyazonosság helyreállításának a költségei azonban jóval nagyobbak lehetnek. Ezek a csaló védelmi programok nem csak pénzt képesek kicsalni a felhasználóktól, hanem a vásárlás során megadott személyes és bankkártyaadatokat személyazonosság-lopáshoz vezető további csalásra is felhasználhatják, vagy feketepiaci fórumokon is értékesíthetik.

Hamis vírusriasztás akcióban

Hogy még rosszabb legyen a helyzet, egyes csaló védelmi szoftverek a valóságban éppen hogy kártevőket telepítenek, amelyek később valóban veszélybe sodorják a felhasználót. Ezért aztán az ilyen programok telepítésétől romolhat a számítógép védelme, miközben azt állítják, hogy javulni fog. A csaló programok például arra utasíthatják a felhasználót, hogy állítsa alacsonyabb szintűre, vagy kapcsolja ki a védelmét a hamis szoftver regisztrálásának idejére, vagy megakadályozzák, hogy a felhasználó a telepítés után beléphessen a valódi védelmi webhelyekre. Ez pedig pont azokkal a veszélyforrásokkal szemben hagyja védtelenül a felhasználót, amelyekkel kapcsolatban azt ígérte, hogy megvédi.

Megjegyzés: A következő oldalakon képeink mind hamis “vírusirtó” alkalmazásokból származó képernyőmentéseket mutatnak; egyik program telepítését sem ajánljuk!