„Bezár” a Google kereső

Majdnem pontosan négy éve írtunk arról, hogy a Google végül engedett a kommunista vezetésű Kínának, és a világ egyik legnépesebb országában élő internetezők felé önkéntes cenzúrát vállalt. Mivel a rizs hazájában szigorúan fogják a párt véleményétől eltérő információk után érdeklődőket, a kínai Nagy Tűzfal már korábban is aktívan szűrte a lakosság által elérhető tartalmakat. Elsősorban a külföldről érkező hírek olvasásában korlátozták a helyieket, és ebben nyújtott segítséget a Google 2006 januárjának végétől azzal, hogy önkéntesen cenzúrázni kezdte a kereső találati listáját.

Akkor azzal érvelt az amerikai vállalat, hogy még mindig jobb limitált mértékben információhoz juttatni az internetezőket, mint egyáltalán semmilyenhez. Kína és a Google megállapodott – ám ennek a megállapodásnak most ez utóbbi véget vethet. A keresőóriás ugyanis ultimátumot intézett a rezsim vezetéséhez: vagy cenzúra nélkül működhet tovább a Google-kereső, vagy kilépnek a kínai piacról.

Igen komoly indoknak kellett elvezetnie ehhez a döntéshez, hiszen Kína a világ legnagyobb internetes közösségét alkotja – már régen túllépett az USA-beli szörfözők számán a helyi, „online lakosság”. Ráadásul a tábor folyamatosan bővül, hiszen a több mint egymilliárdnyi kínai közül még „csak” negyedmilliárd használja kisebb-nagyobb rendszerességgel a Világhálót. Ez pedig még egy olyan, egyénekre bontva viszonylag alacsony piaci értékkel bíró országban is nagy bevételt generál, amiről nem szívesen mondanak le a vállalatok (elég megnézni, hány multinacionális cég folytat tevékenységet a rizs hazájában). Igaz, a kínai Baidu keresőt nem tudta lenyomni: 2009 novemberében a Google a helyi piac mindössze 14,1 százalékát tudhatta magának, kínai riválisa viszont a keresések 62,2 százalékát szolgálta ki (a ComScore adatai szerint).

Felhozhatnánk az érzelmeket a radikális lépés megindokolása mellett. Sok európai és amerikai felhasználó döbbent meg és csalódott a Google-ben, amikor „beadta a derekát”, ami presztízsszempontból nem tett jót a vállalatnak. De ne legyenek illúzióink: ahogy minden más óriáscég, a Google is elsősorban a pénztermelés okán végzi tevékenységét. Ebbe pedig bőven belefért „néhány” csalódott fejlett-világbeli ügyfél. Főleg, hogy a keresőpiacon sosem látott magasságokat ért el az amerikai óriás részesedése. Emiatt tehát nem volt sok aggódnivalója a Google-nek, a kínaiak azonban egy igen érzékeny pontra tapintottak rá nemrég.

Kicsi kínai lenni kíváncsi
Meglepve fedezték fel az amerikaiak, hogy szofisztikált támadást intéztek levelezőrendszerük ellen. A Gmail szolgáltatás bizonyos postafiókjaiba igyekeztek bejutni ismeretlen – a Google szerint a kínai vezetés által felbérelt – támadók. Nem globálisan vadásztak adatokra, hanem azon felhasználók után próbáltak kémkedni, akik a nyíltan vagy burkoltan a Kínai Népköztársaság jelenlegi állami berendezkedése ellen emeltek szót.

Habár a Google szinte mindenben engedett a kínai vezetés igényeinek, mégis támadás lett a „jutalma”, és ezt most nagyon zokon vették. Amint azt fent említettük, ultimátummal álltak a helyiek elé: a továbbiakban vagy cenzúrázatlanul elérhető lesz a Google keresője, vagy kivonulnak a piacról. Igaz, ha az amerikaiak tartják magukat a szavukhoz, akkor inkább ez utóbbi valószínűsíthető. Nem sok esély van arra, hogy a kommunista rezsim beadja a derekát, és hirtelenjében megindul a szabad információáramlás a cybertér távol-keleti szegmensében.

Sőt, a Google eltűnése inkább csak kedvezhet a szigorú kontroll mellett érvelőknek. A vállalat helyét ugyanis kínai cégek vehetik át, akik kevesebbet moralizálnak az emberek információhoz való szabad hozzáférésén. Nem kizárt: a történet vége oda vezet, hogy a helyiek még rigorózusabb ellenőrzés alatt találják magukat…